A magyar néphit rejtelmei: a lidércek, avagy tűzmanók
A nép sok helyütt boszorkány- vagy ördög-látomással kapcsolja
össze a lidércek jelenségét. S van is ebben valami, mivel a levegőben a
semmiből megjelenő tűzgolyó valóban nem mindennapi látvány, s
tudományosan aligha volna könnyen magyarázható. Ezen kívül sok
ál-hiedelemmonda rakódott rá a lidérc-képzetre, ezért most megpróbáljuk
lehántani az egyes jelentésrétegeket egymásról.
A lidérc népies elnevezései: ludvérc, lodovérc, lucvér, iglic, ihlic.
A lidérc a közhiedelemmel ellentétben számos alakban testet ölthet, ekképpen lehet tüzes lánc, farok, sárkány, és még ki tudja, hányféleképpen. Képzeljük csak el, hogy a sötét éjszakában a puszta, az ingovány vagy az erdő közepén egy ilyen lángoló tüneménnyel találjuk magunkkal szemben. Vajon mit éreznénk?
A lidérc a magyar néphitben tűzmanó, aki mindenhol feltűnhet, ahol csak akar. Mindenhova befér, de nem feltétlenül gyújtja fel, illetve lobbantja lángra a körülötte lévő tárgyakat. Csak, ha akarja. Éppen ez árulja el számunkra, hogy a lidérc vagy tűzmanó tudatossággal rendelkező energialény. Milyen energiából van? Nos, ha eddig nem lett volna egyértelmű: tűz elemből.
A lidérc nem feltétlenül rosszindulatú lény, bár az egyház igyekezett annak beállítani. A népi emlékezet szerint gazdaságot hozhat.
Ismerünk olyan esetet is, amikor állat alakját ölti magára. Rendszerint alkut köt a gazdájával, amit vérrel pecsételnek meg. Ezután viszont mesés kincseket, pénzt, gabonát, mindenféle javakat hord gazdájához és hosszú ideig szolgálja őt. Az alku másik fele viszont nem túl rózsás, ugyanis egyes esetekben drága árat kell fizetni a lidércnek, ami legvégső esetben az ember lelke lehet.
A lidérc maga után fénycsóvát húzva közlekedik a házak felett: olyan, mint egy tűzgomolyag, ami szikrát szór maga körül – igen látványos. Olykor a kéményen át ereszkedik a házba.
Él olyan hiedelem is a lidérccel kapcsolatban, amely szerint a lidérceket a velük közösülni akaró asszonyok vonzhatják be, mint egyfajta gonosz szellemet. Ilyenkor a lidérc férfivé vedlik át és teljesíti a nő óhajait. Szokták is mondani, hogy valakinek lidérce van, ami annyit tesz, hogy „rossz szelleme” van.
Újabb lidérc-képzetet takar az a gyermek, akit az ördög még az „anyja méhében magáévá tesz.”
Lidércekkel többször találkozunk a különféle boszorkányperekben, amelyekből kiderül, hogy többek között arra használják őket a boszorkányok, hogy rajtuk közlekedjenek a Gellért-hegyre, ahol rendszeres összejöveteleiket tartják.
A lidérctől nagyon macerásan lehet csak megszabadulni, mert az roppant erősen kötődik a gazdájához. De ennek is megvan a néphitben a módja, illetve elhárító gesztusa: le kell részegíteni pálinkával, kendőbe kell csavarni és éjfélkor egy keresztúthoz vinni.
A lidérceknél tartva, említést érdemel a lidércfény jelensége. A lidércfény vagy bolygótűz lényegében a mocsárgáz égéséből fakad, ugyanis a mocsárgáz a rothadó növényi anyagok miatt sok metánt tartalmaz. Ezek között a gázok között találunk foszfor-hidrogént. Egy szó mint száz, az éghető gázok meggyulladnak, ami halványkék fényjelenséget produkál a mocsár felett. Ezt szokás lidércfénynek hívni. Természetesen a mitológiai lidércekkel ez aligha összetéveszthető, de mint jelenség, valóban létezik. Persze a keresztényesített népi hiedelem erre is kitalált valami magyarázatot: a lidércfényekben a megkereszteletlen gyermekek lelkeit látja.
A lidérc fogalma tisztázandó, ne keverjük össze a lidércet a kísértetekkel, akik a haláluk után a köztes térben rekedt olyan szellemek, akik még jó darabig bolyonganak a két világ között, viszont sem tüzes tulajdonságaik, sem repdeső képességeink, sem bőségfakasztó attribútumaik nincsenek.
Összefoglalva, a lidércek, más néven ludvércek, vagy tűzmanók, fényes jelenéseket produkáló szellemi lények, azaz természetfeletti entitások (nem a mi világunk lakói). Sokféle alakot ölthetnek magukra. Így a lidérc tüzes ember formájában is megjelenhet, de lehet csupán egy, a levegőben imbolygó fénygömb, illetve lámpás, esetlen táncoló tűz.
Viccesen úgy fogalmazhatnánk, hogy nem minden lidérc, ami fénylik az éjszakában. forrás:http://boldognapot.hu/blog/a-magyar-nephit-rejtelmei-a-lidercek-avagy-tuzmanok/
A lidérc népies elnevezései: ludvérc, lodovérc, lucvér, iglic, ihlic.
A lidérc a közhiedelemmel ellentétben számos alakban testet ölthet, ekképpen lehet tüzes lánc, farok, sárkány, és még ki tudja, hányféleképpen. Képzeljük csak el, hogy a sötét éjszakában a puszta, az ingovány vagy az erdő közepén egy ilyen lángoló tüneménnyel találjuk magunkkal szemben. Vajon mit éreznénk?
A lidérc a magyar néphitben tűzmanó, aki mindenhol feltűnhet, ahol csak akar. Mindenhova befér, de nem feltétlenül gyújtja fel, illetve lobbantja lángra a körülötte lévő tárgyakat. Csak, ha akarja. Éppen ez árulja el számunkra, hogy a lidérc vagy tűzmanó tudatossággal rendelkező energialény. Milyen energiából van? Nos, ha eddig nem lett volna egyértelmű: tűz elemből.
A lidérc nem feltétlenül rosszindulatú lény, bár az egyház igyekezett annak beállítani. A népi emlékezet szerint gazdaságot hozhat.
Ismerünk olyan esetet is, amikor állat alakját ölti magára. Rendszerint alkut köt a gazdájával, amit vérrel pecsételnek meg. Ezután viszont mesés kincseket, pénzt, gabonát, mindenféle javakat hord gazdájához és hosszú ideig szolgálja őt. Az alku másik fele viszont nem túl rózsás, ugyanis egyes esetekben drága árat kell fizetni a lidércnek, ami legvégső esetben az ember lelke lehet.
A lidérc maga után fénycsóvát húzva közlekedik a házak felett: olyan, mint egy tűzgomolyag, ami szikrát szór maga körül – igen látványos. Olykor a kéményen át ereszkedik a házba.
Él olyan hiedelem is a lidérccel kapcsolatban, amely szerint a lidérceket a velük közösülni akaró asszonyok vonzhatják be, mint egyfajta gonosz szellemet. Ilyenkor a lidérc férfivé vedlik át és teljesíti a nő óhajait. Szokták is mondani, hogy valakinek lidérce van, ami annyit tesz, hogy „rossz szelleme” van.
Újabb lidérc-képzetet takar az a gyermek, akit az ördög még az „anyja méhében magáévá tesz.”
Lidércekkel többször találkozunk a különféle boszorkányperekben, amelyekből kiderül, hogy többek között arra használják őket a boszorkányok, hogy rajtuk közlekedjenek a Gellért-hegyre, ahol rendszeres összejöveteleiket tartják.
A lidérctől nagyon macerásan lehet csak megszabadulni, mert az roppant erősen kötődik a gazdájához. De ennek is megvan a néphitben a módja, illetve elhárító gesztusa: le kell részegíteni pálinkával, kendőbe kell csavarni és éjfélkor egy keresztúthoz vinni.
A lidérceknél tartva, említést érdemel a lidércfény jelensége. A lidércfény vagy bolygótűz lényegében a mocsárgáz égéséből fakad, ugyanis a mocsárgáz a rothadó növényi anyagok miatt sok metánt tartalmaz. Ezek között a gázok között találunk foszfor-hidrogént. Egy szó mint száz, az éghető gázok meggyulladnak, ami halványkék fényjelenséget produkál a mocsár felett. Ezt szokás lidércfénynek hívni. Természetesen a mitológiai lidércekkel ez aligha összetéveszthető, de mint jelenség, valóban létezik. Persze a keresztényesített népi hiedelem erre is kitalált valami magyarázatot: a lidércfényekben a megkereszteletlen gyermekek lelkeit látja.
A lidérc fogalma tisztázandó, ne keverjük össze a lidércet a kísértetekkel, akik a haláluk után a köztes térben rekedt olyan szellemek, akik még jó darabig bolyonganak a két világ között, viszont sem tüzes tulajdonságaik, sem repdeső képességeink, sem bőségfakasztó attribútumaik nincsenek.
Összefoglalva, a lidércek, más néven ludvércek, vagy tűzmanók, fényes jelenéseket produkáló szellemi lények, azaz természetfeletti entitások (nem a mi világunk lakói). Sokféle alakot ölthetnek magukra. Így a lidérc tüzes ember formájában is megjelenhet, de lehet csupán egy, a levegőben imbolygó fénygömb, illetve lámpás, esetlen táncoló tűz.
Viccesen úgy fogalmazhatnánk, hogy nem minden lidérc, ami fénylik az éjszakában. forrás:http://boldognapot.hu/blog/a-magyar-nephit-rejtelmei-a-lidercek-avagy-tuzmanok/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése