2015. augusztus 30., vasárnap

Szent András- törésvonal

A Szent András-törésvonal (San Andreas Fault) a földkéreg egyik legjelentősebb törésvonala, mely 1100 km-en át húzódik Északnyugat-Kalifornián keresztül egészen a Colorado-sivatagig, kettéválasztja Kalifornia államot a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai kőzetlemezek határán. Ez a transzform vetődések klasszikus példája.
A transzform vetődés közeledés vagy távolodás nélküli horizontális elcsúszást jelent a kőzetlemezek határán. (Ilyen transzform vető még a törökországi Anatóliai-vetődés is.)
A törésvonal mentén, az egymás mellett ellentétes irányban elcsúszó kőzetlemezek határán gyakoriak a heves földrengések, mivel a kéregmozgások során a kőzetlemezekben felhalmozódott mechanikai feszültség időnként földrengések formájában szabadul fel. A legnagyobb városok, mint Los Angeles és San Francisco éppen a veszélyes övezetben fekszenek.
A törésvonal nagyon aktív, gyakoriak a földrengések, de ezek nagy részét az emberek meg sem érzik.
1906. április 18-án volt az a földrengés, mely a legnagyobb károkat okozta San Francisco-ban. Epicentruma a Szent András-törésvonalnál volt. A földrengés után több napig tartó tűz is pusztított a városban, a természeti katasztrófának több ezer halálos áldozata volt és óriási anyagi károkat okozott. A törésvonal mentén 6 méteres eltolódást regisztráltak a rengés után. A lemezek egymáshoz képest mért, relatív elmozdulása egyébként évente közel öt centiméter.
Az 1906-os rengés során egy majdnem 1300 km hosszúságú hasadék keletkezett É-D-i irányban, mely néhol elérte az 500 m szélességet is.
A szeizmológusok előrejelzése szerint a közeljövőben is várható egy, a száz évvel ezelőttihez hasonló erejű rengés, de pontos időpontját és erejét nehéz előre jelezni.
Ez után a rengés után fordult a szeizmológusok figyelme a földrengések periodicitása felé.
A geológusok is elkezdték vizsgálni a Szent András-törésvonal déli részének szeizmikus történelmét. 1500 évre visszamenőleg több mint egy tucat nagy földrengés nyomait tudták azonosítani, ami annyit tesz, hogy ebben a térségben átlagosan 105 évente bekövetkezik egy, a Richter-skála szerinti 7,5 erősségű földrengés. A kutatások kimutatták, hogy főként a Szent András-törésvonal 190 km-es déli végződése veszélyes, és itt 30 éven belül 30%-os valószínűséggel várható egy 7,9 erősségű földrengés. Ebben a térségben 13 millió ember él. Egy ilyen erejű rengés több ezer emberéletet követelne, a becsült anyagi kár pedig elérheti az 50 milliárd dollárt is.
További nevezetes rengések még a térségben:
1989: Loma Prieta
1994: Los Angeles 
 
 

Megfejtették a Szent András törésvonal rejtélyét

 

A föld legpuhább ásványa, a talkit tehet arról, hogy a törésvonal egyes részein simán elcsúsznak a földkéreg lemezei egymáson, máshol pedig földrengéseket okoz ugyanez.
Több mint 3200 méteres mélységig fúrt le egy szeizmológus kutatócsoport Kaliforniában a Szent András törésvonalnál, hogy kiderítsék, miért vannak sűrű földrengések a törésvonal egyes szakaszain, míg más részein szinte sosem mozdul meg a föld. A fúrás nagy mennyiségű talkitot (más néven zsírkő, a legpuhább ásvány a földön, többek között a hintőpor gyártásában használják) mutatott ki a törésvonal Parkfield és San Juan Bautista közötti 140 kilométeres szakaszán, Los Angeles és San José között, kétmérföldes mélységben.


Síkosítás

A San Andreas Fault Observatory at Depth kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a talkit tehet arról, hogy pusztító erejű földmozgások helyett csak alig érzékelhető mikrorengések tapasztalhatók a törésvonal egyes szakaszain. Az anyag elektronmikroszkópos vizsgálata kimutatta, hogy több ezer méteres mélységben, száz Celsius-fok feletti hőmérsékletben a talkit egyfajta geofizikai síkosítóként működik, és emiatt a földkéreg lemezei simán elcsúsznak egymáson.

22 évente földrengés

Egy földmágnesességi vizsgálat már korábban utalt arra, hogy nagy mennyiségű talkit lehet a törésvonal közelében, de most sikerült először kőzetmintákat felhozni a mélyből. A fúrást nehezítette, hogy a törésvonal évi 2-3 centiméteres sebességgel vándorol, és ez a jelenség néhány hét alatt is képes használhatatlanra deformálni a furatokat. A törésvonal Parkfieldtől délre eső részén az elmúlt másfél évszázadban átlagosan 22 évenként jegyeztek fel a Richter-skála szerint legalább hatos erejű földrengéseket, a legutóbbit 2004-ben.