2015. szeptember 18., péntek

Hihetetlen rituálék

Áldozatok a bő termésért (I. e. 350)
Az emberek nyugtalanok: már több hónapja egy csepp eső sem esett. Ezért amerre a szem ellát, mindenütt a bárányt imádják. Több száz kilométerrel távolabb a kígyót tisztelik, míg máshol a teknőst vagy a medvét. Ezek a leggyakoribb szent állatok, amelyek nemritkán különféle rituálék (latinul rituális = szertartás) áldozataivá válhatnak. Ám az istenek áldozati bárányként akár embert is kérhetnek. Az azték birodalomban fürödni lehetne az áldozatok kiontott vérében, de kevésbé ismert példát emberáldozatra az ókori trákiai városban, Abdérában is találunk. I. e. 350-ben a város polgárai közül egyet kiválasztanak és megkövezik: vére és halála váltja meg a többieket bűneiktől! Az ókori rómaiak minden év március 14-én hosszú pálcákkal kergetik ki a városból az „Öreg Marsnak” nevezett, szőrmébe öltözött férfit. A busójáráshoz hasonló szertartás a jó termés biztosítéka Rómában.

Kár minden csepp vérért (í. e. 300)
Krisztus után néhány évszázaddal minden tatár tudja, hogy a király kezét és lelkét nem szennyezheti be a mindennél jobban tisztelt vér. Az erős nemzetnek egy csepp vér nélkül kell kivégeznie királyát, akit ezért szőnyegbe tekernek és halálra szorítanak. Sziámbán (ma Thaiföld) a változatosság kedvéért egy hatalmas katlanban botokkal verik halálra az uralkodót. Egyes prekolumbián indián törzsek is különösen tisztelik a vért. Tupaca törzsfőnökről törzse egy évig királyként gondoskodik, istennek nevezi. Amikor azonban eljön az ideje, rituális szertartás keretében, nagy pompával feláldozzák: egy korszak véget ér, új „isten" születik, s Tupacával a közösség minden bűne eltávozik. Egyes afrikai törzseknél a vérvétel még ma is gondot jelent: sokan azt hiszik, a lelkűket akarják ellopni az orvosi rendelőben.

A hatalmas Káli Istennő (400)
Káli istennő hívei transzba esnek. Kecskét áldoztak, sok vér folyt, de Káli, a halál és a pusztítás istennője még többet akar. Távoli indiai templomokban a szertartás során a hívőket egy fekete nőszobor figyeli. Koponyákból fűzött nyakláncot visel, derekán szoknya levágott karokból. Hosszan kinyújtott nyelve éppoly ijesztő, mint három szeme,vagy négy keze,melyek közül az egyikben levágott fejet tart, a másikban véres kardot. Káli istennőt kb. i. sz. 400-tól imádják, s rituáléit évszázadokon át gyakorolják, egészen addig, míg az angol gyarmatosítók - csak részleges sikerrel - be nem tiltják.Káli istennő kultusza azonban még ma is él, és nemcsak Indiában. 2009-ben például az amerikai Sioux City városában egy 26 éves férfinak állítólag Káli istennő rendelte el, hogy két fogadott lányát szúrja le és fojtsa meg. Letartóztatása után a férfi a rendőrségen azt mondta, hogy a lányok egy „sikertelen ráolvasás” közben haltak meg, és ő csupán Káli parancsát teljesítette.

Újjászületés a bororóknál (1500)

Az indián bororó törzs Brazília nyugati részén, a bolíviai határ közelében él, a civilizációtól teljesen elzártan, egyes tudósok szerint közel 7000 éve. írni, olvasni nem tudnak, portugálul sem beszélnek. Férfivá avatási szertartásuk kultúrájuk szerves részét képezi. Az újjászületésen most az ifjú Maónak át kell átesnie. Hangja épp változóban, megjelentek az első szőrszálai, kezd férfias külsőt ölteni. E beavatás öli meg végképp gyermeki énjét, és ébreszti fel benne a felnőttet. A rituálé során a száját, az orrát és a nyelvét is átfúrják, majd körülmetélik, és a bal heréjét amputálják. A fájdalmas tortúra ellenére a fiatal Mao még mindig jobban jár, mint a szomszéd törzsbeli fiúk, ott ugyanis a makk és a húgycső bemetszése a szokás. Mire jó mindez? A rituálé célja az önkontroll, a szexuális aktivitás szabályozása és a próbatétel. Az ifjú Mao így lesz a törzs tagja és igazi férfi.

A becsület első helyen áll (1701)
 
Edó várában (ma Tokió) egy botrányt igyekeznek megoldani: „Ez a magatartás elfogadhatatlan. Tudod, hogy itt nem ránthatsz kardot, s te tisztviselőmet, Kirát is megsebesítetted! Asano Naganori, felszólítalak, hogy becsülettel távozz ebből a világból!" Asano Naganori (1667-1701) engedelmeskedik a sógun parancsának, és végrehajtja a rituális öngyilkosságot, a szeppukut. Ennek következtében 300 hű szamurája még aznap,1701. április 21-én nincstelen roninná, úr nélküli harcossá lesz. Közülük 47-en úgy határoznak, hogy megbosszulják Asano Naganori halálát, és megölik a kormányzati tisztviselőt, Kirát. Levágott fejét tiszteletük jeleként egykori gazdájuk sírjára helyezik.A roninok a szamuráj normarendszer,a busidó (a harcos útja) szellemében járnak el, ám a sógunátus tiltja a bosszúállást.Ezt a roninok is tudják, és tettükért készek meghalni. Mindannyian szeppukut követnek el: hasukat egy különleges tőrrel felhasítják, majd segítőjük levágja a fejüket. Ez a kelet lovagjai, a szamurájok leghíresebb története.

Felnőtté válás börtönben (1887)
 
Közép-Afrika távoli vidékén, egy kis faluban már reggel van. A bennszülöttek két tizenkét éves lányt ünnepelnek.Növekvő mellük és első menstruációjuk arról árulkodik, hogy hamarosan nővé válnak. Ennek örömére egy hosszú szertartásnak vetik alá őket. A lányokat hónapokra, olykor évekre egy kunyhóba zárják a férfitekintetek elöl, ahol nem gyújthatnak tüzet, hogy azzal világítsanak. A naptól is tartózkodniuk kell, mert az a férfiasság szimbóluma, ezért tilalom alá esik. A szertartás 14 hónapig tart. Több ezer kilométerre keletre. Új-Guinea szigetén szintén bezárják a serdülő lányokat, s ideiglenes börtönüket naponta csak egyszer hagyhatják el, amikor mosakodni mennek. Egyes dél-amerikai indián törzseknél a lányokat az első menstruáció alatt trópusi hangyákkal gyötrik, ráadásul böjtölniük kell. A szertartás végére egészen lesoványodnak. A férfiak távol tartják magukat a menstruációs vértől, szinte félnek tőle.

Zsugorított fej a nappaliba (1960)
Az Ecuador dél-keleti részén élő őserdei suár törzs a megölt ellenség lelkének erejében hisz évszázadok óta. Ezért űzik a zanza (tsantsa) tökéletesen végrehajtott, véres, brutális szertartását. Bár a kormány a hatvanas években betiltotta a zanzát, a törvény betartatására a távoli őserdőben nemigen van módja. A suárok évszázadok óta harcolnak az acsuár törzzsel. A zanza rituálé lényege a megölt ellenség levágott fejének zsugorítása. Az eljárás nem egyszerű: első lépésként a suár harcos a megölt acsuár levágott fejéről lehúzza a bőrt úgy, hogy az arcot meg ne sértse. Azután a „maszkot" forró vízben főzi. napon szárítja, a felesleges zsírt tüzes köveken kisüti, majd az arcot újra megformázza. A fejbőr szárítás közben eredeti méretének negyedére zsugorodik össze. Hogy a halott lelke éjszaka bosszút ne álljon, ne lásson és ne beszéljen, a suár harcos a szemet és a szájat is bevarrja a fejen.A szárítás hat nap után ér véget, s az indián ekkorra már tudja, hogy a maszkot a kunyhója díszeként hová is akassza!

Mafliakódex elszánt férfiaknak (1980)

1980 őszének egyik estéje nagy nap. A fiatalember láthatóan ideges, most lesz a tiszteletre méltó férfiak társaságának tagja, öt alapszabályra kell esküt tennie, s ha ezeket betartja, törvényen kívüli élet várja, de semmiben nem szenved majd hiányt. A főnök esketi: „Esküdj!

1. Hű leszel a családtagokhoz, őket soha el nem árulod! 2. Okosan gondolkozol, és nem keveredsz esélytelen harcba. 3. Becsületesen élsz, tiszteled a nőket és az időseket.

4.    Egyenes ember leszel, nyitott szemmel és füllel jársz, de csukott szájjal. Nem hívod ki magad ellen a sorsot. Hibáidért fizetned kell, ezért ha nem tudsz, akkor ne játssz!

5.    Legyen megfelelő az életformád, de maradj független! Esküdj!” „Esküszöm!”

A capo ezután egy tűvel a fiú ujjába szúr, és vérét egy szentképre keni, amelyet a fiatal férfi tenyerébe helyez, és meggyújt: „Ha a családot elárulod, tested úgy fog elégni, mint ezé a szenté!” Az amerikai maffia legfőbb szabálya: aki a titoktartást (omerta) megszegi, halállal lakol.

Öldöklés és kannibalizmus az őrültség nevében (2001)

 
Máig léteznek a földkerekségen olyan helyek, ahol a rituálé szó egyet jelent a halállal.Afrikában még mindig előfordul, hogy emberi szervekből készítenek bájitalt. Ebből a szempontból az albínók testrészei különösen értékesek. Rituális gyilkosságra elég ok lehet az is, ha a falu egy tekintélyes embere azt mondja: „Ezt az embert megszállták a szellemek!”A hagyomány szerint, a szellemektől megszállt személyt megkínozzák és élve elégetik. A világ bizonyos részein napjainkban is létezik kannibalizmus. Legtöbbször a meggyilkoltak máját és szívét eszik meg rituális céllal, ezeknek a szerveknek az erejében hisznek. Egyes afrikai törzsek rituális szokásai a világ más tájain is felbukkantak. 2001 szeptemberében a londoni Temzében megcsonkított fekete bőrű gyermek holttestére akadtak. A gyerek rituális gyilkosság áldozata lett. A Humán Rights Watch szervezet munkatársai 2009 januárjában Kongóból jelentették: „Előfordul, hogy a terhes nők hasából kivágják a magzatokat.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése