2016. december 28., szerda

2016 legjobb űrfotói

                                             Közeledik az év vége ,ezért összegyűjtöttem a legszebb és legjobb fotókat amik 2016-ban az űrkutatásban készültek.


A Hen 2-437 csillagköd portréja. A szárnyas nebula egyike a galaxisunkban található háromezer, hozzá hasonló planetáris csillagködnek. A kék szárnyakat a kozmikus életének utolsó időszakában tengődő, fehér törpévé zsugorodó központi csillagból kilökődő anyagok alkotják.
 (Fotó: Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)
 A WR 31a csillag (középen) és az azt körülvevő köd tőlünk harmincezer fényévnyire található a Hajógerinc csillagképben. A nebula főként porból, hidrogénből és héliumból áll, húszezer évvel ezelőtt alakult ki és óránként 22 ezer kilométeres sebességgel távolodik központi csillagától, amiből az alkotó anyag kilökődött. (Fotó: Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)

  Az 1600 fényévnyire lévő híres Rák-köd új képe, ami egyetlen zöld szűrővel készült.
 (Fotó: Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)
 Az egyik utolsó kép a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökös sziklás poros felszínéről. A fotó 18,1 km távolságról készült, nem sokkal az előtt, hogy a Rosetta űrszonda az üskötkös felszínébe csapódott az ESA küldetészáró terveinek megfelelően. (Fotó: ESA/Rosetta/NAVCAM)
 A NASA SDO szondájának ultraibolya tartományban látó érzékelője egy sor rendkívül aktív foltot figyelt meg a Nap felszínén. (Fotó: NASA/GSFC/Solar Dynamics Observatory)
 Pár héttel az Európai Űrügynökség Rosetta küldetésének vége előtt megtalálták egy fotón a Csurjumov-Geraszimenkó üstökös felszínére nem túl szerencsésen érkezett Philae leszállóegységet. (Fotó: OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA / ESA/Rosetta/MPS / ESA/Rosetta/NavCam)
 Fénylő gáz és sötétlő por kavargó vihara a a Nagy Magellán Felhőben. A Tejúthoz közeli, 160 000 fényévre lévő galaxisban lefényképezett, N159 névre hallgató csillagbölcső rengeteg fiatal, UV sugárzást kibocsátó csillagot foglal magába. A 150 fényév átmérőjű felhőben lévő hidrogén gáz az UV fénytől világít a képen látható fényességgel. A kozmikus köd közepén a Pillangó-csillagköd látható.
 (Fotó: ESA/Hubble & NASA)
 Szélfútta homokdűnék a Mars északi sarkához közel, az Olympia Undae nevű térségben. A dűnék érdekességét az adja, hogy nem a megszokott kőzetből, bazaltporból vannak, hanem gipszből. A képet a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) műhold készítette. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona)
 Május 16-án készítette a Hubble űrteleszkóp ezt a felvételt a Neptunuszról. A fotó különlegessége, hogy a bolygó alsó harmadán új, eddig még nem észlelt sötét folt jelent meg. Hasonló vihart a Voyager-2 űrszonda is lefotózott, amikor 1989-ben elhaladt a gázóriás mellett, sőt 1994-ben maga a Hubble is látott ilyesmi foltot, de a 21. században ez első ilyen megfigyelés. (Fotó: M.H. Wong / J. Tollefson / NASA, ESA)
 A rendkívül aktív NGC 6814 galaxis Hubble-portréja.
 (Fotó: Judy Schmidt (Geckzilla) / ESA/Hubble & NASA)
 A Mount Sharp térségéről készítette ezt a szép, színes panorámaképet a NASA Curiosity robotja.
 (Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS)
 November 14-én úgynevezett szuperholdnak örült a fél világ. A képen a bajkonuri űrközpontban startra fölkészített Szojuz rakéta látható, háttérben a Földhöz épp közelebb járó, így picivel nagyobbnak látszó telihold. (Fotó: Bill Ingalls / NASA)
  Vas-nikkel meteoritot talált a NASA Curiosity marsjárója a vörös bolygó felszínén. A hat fénylő pont a rover anyagelemző lézerétől származik.
 (Fotó: NASA/JPL-Caltech/LANL/CNES/IRAP/LPGNantes/CNRS/IAS/MSSS)
 Káprázatos sarki fény a Nemzetközi Űrállomásról nézve. (Fotó: NASA)
 Fagyos homokdűnék a Marson, a képet a NASA HiRise nevű kamerája készítette a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) fedélzetéről. (Fotó: NASA/JPL/University of Arizona)
 A Földtől 5,4 milliárd fényévre lévő MACS J0717 nevű galaxishalmaz képe a Hubble, Chandra űrteleszkópok valamint a NRAO Jansky Very Large Array földi teleszkóp kombinált képén.
 (Fotó: NASA, ESA, CXC, NRAO/AUI/NSF, STScI, and R. van Weeren (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics)
 Galaxisunk, a Tejút, a Föld déli féltekéjéről látható síkjáról készült teljes felvétel egy kis részlete. A kép az infravörös és rádiótartományban készült a Spitzer űrteleszkóp és a Planck műhold adatainak összegzésével. (Fotó: ESO/APEX/ATLASGAL consortium/NASA/GLIMPSE consortium/ESA/Planck)