2015. december 27., vasárnap

Az internetes társkereső oldalak

Tudom nem ide tartozik de személyes tapasztalatot kell ,hogy megosszak veletek és bár semmi köze az oldal profiljához,de ezért az egy cikkért nem fogok új blogot indítani.Az internetes társkereső oldalak ,a teljesség igénye nélkül és nem reklámozásképpen (Badoo,csajok és pasik,randihely,Twosome,vagyok neked......stb).

Gondoltam valahol vár rám a boldogság és egy nő akivel boldoggá tesszük egymást.Tehát regisztráltam néhány társkereső oldalra ,hogy rátalálhatok, de mivel férfi vagyok alapból óriási hátránnyal indulok .A profilom elkészítésénél teljesen az őszinteségre alapoztam,mert mi értelme hazudni előbb utóbb úgy is kiderül és csak árt a kibontakozó kapcsolatnak.Kezdjük a Badoo-val.Elkészített profilomon mindent kitöltöttem hogy minél teljesebb legyen és elkezdtem keresni a potenciális jelölteket.Viszont azt eldöntöttem ,hogy nem fogok előfizetni egy másik oldalon tapasztalt dolog miatt ,de erről később.Szóval elkezdtem keresni a jelölteket volt akivel csevegni is sikerült,de amint elmondtam nekik ,hogy milyen hosszú kapcsolatot zártam le és ,hogy vannak gyerekeim rögtön eltűntek,vagy nem válaszoltak.A másik hátulütője az ilyen oldalaknak az ,hogy vannak olyan férfitársaim akik nem tudják mi az a türelem mit jelent az hogy ismerkedés és nem tudnak megfelelően beszélni egy nővel .Rengeteg visszajelzést kaptam olyan nőktől akik csak beszélgetni vannak fenn hogy csak szexajánlattal keresik meg őket,vagy ha nem válaszolnak rögtön a következő üzenetben már trágár és durva szavakat használnak.Abba egyikük sem gondol bele ,hogy vagy ismerkedik már a megfelelő partnerrel és azért nem válaszol(erre is volt példa nekem válaszolt a hölgy ,hogy ne haragudjak meg ,de úgy néz ki ő megtalálta a párját későn írtam,persze én megköszöntem és sok sikert kívántam nekik),engem úgy neveltek hogy adjam meg mindenkinek a tiszteletet.Nekem nem vettek autót házat a szüleim nem olyan családból származom amit elértem azt magamnak köszönhetem megdolgoztam érte,na de ne térjünk el a témától.Vagy éppen rengetegen írnak neki mert tényleg nagyon szép és mindenki őt akarja megszerezni,vagy éppen azért nem válaszol mert nem vagyunk az esete.Azzal hogy bizonyos emberek tahó módon viselkednek a nőkkel elveszik a kedvüket attól ,hogy a normális társkeresőkkel szóba álljanak ,mert már attól tartanak, hogy az az ember is ugyanolyan mint a többi.Biztosan vannak kivételek de a legtöbben vagy csak kalandot keresnek vagy szexkapcsolatot,pedig ezekre is megvannak a megfelelő oldalak csak keresni kellene őket ,ja meg ott zsebbe kell nyúlni.Gondolom van olyan nő is aki csak szexet keres de még nem találkoztam olyannal .Én komoly kapcsolat reményében regisztráltam ,hátha sikerül megtalálnom de eddig nem jött össze ,de ami késik nem múlik .

Csajok és pasik
A másik oldal ahová regisztráltam ,de itt egy kisebb siker után pénzt is fektettem bele 5000 Ft-ot ami valakinek kevés nekem egy kicsit sok a semmiért.Szóval itt lehet olyan "pókokat" küldeni amiben szépen megfogalmazott flörtök vannak .Kis keresgélés után találtam egy hölgyeményt nem messze a lakóhelyemtől és még akkor nem voltam előfizető gondoltam dobok egy "pókot"hátha lehet valami nemsokára ő is küldött és ez ment oda vissza.Gondoltam lehet más is előfizetek hogy tudjunk írni egymásnak és amikor leírtam neki hogy szívesen megismerném meg ,hogy írhat nyugodtan ,mert előfizettem hirtelen abbamaradt minden.Ennél az esetnél nálam is kiborult a bili  egy kicsit és írtam neki ,hogy annyit talán megérdemelnék hogy leírja hogy felejtsem el.Le is írta csak azt nem értem addig miért kellett játszani a másik ember érzéseivel.Ez még egyszer előfordult de onnan választ sem kaptam úgyhogy nem is erőltettem tovább,megtanultam méltósággal viselni a vereséget és profitálni belőle ,hogy el tudjam érni a céljaimat ,megtaláljam a boldogságom.A többi oldalról még nem igazán tudok mit írni mert még nagyon frissek és még nem igazán volt időm beszélni rajtuk senkivel sem .Van még a Love.hu ,de azt sem igazán kedvelem.

Szóval a tanulság az ilyen oldalakkal az ,hogy bár vannak normális társkeresők rajta az olyan emberek miatt akiknek se türelmük nincs a nőkhöz se egy kedves szót nem tudnak szólni ,az olyanok mint én aki szeretné megtalálni a párját óriási hátránnyal indulnak,és még a kedves hölgytársaimnak akik keresik az igazit mindenkinek vannak hibái senki sem tökéletes lehet hogy nagyon jól néz ki izmos stb..,de nem tud normálisan megszólalni vagy éppen lehetne még sorolni.Nem mondom azt sem lehet magasra tettem a mércét ,de szerintem nem én egy átlagos egyszerű nőt keresek,szemüvegesek előnyben ők a gyengéim,de a legtöbb nő álompasit keres abban már biztos vagyok ,de talán valamikor az utamba sodor az élet egy olyan nőt akinek megfelelek úgy ahogy vagyok.Ja és még az ,hogy soha nem tudhatjuk hány éves az aki a másik oldalon van ,volt egy lány aki 27-nek írta magát és  a Facebookon derült ki ,hogy pár nap múlva lesz 17,szóval ezzel is vigyázni kell ,meg sok szerintem a hamis kép is amin nem is az illető van .Én megpróbáltam csak úgy feltölteni egy képet ami a netről származott az enyémet levette az oldal ,közben rengeteg nőnél látni olyan képet hogy virágot ,erdőt ábrázol szóval ,ha én megmutatom magam a teljes valómban akkor egy nő se szégyelje már magát megmutatni.Na erről ennyit amúgy se ide tartozik csak le kellett írnom és ezért az egy cikkért nem szándékoztam új blogot indítani .

2015. december 16., szerda

Kozmikus nász a fedélzeten

 Az eltérítések legfurcsább fajtái: az elrabolt földi férfit vagy nőt arra kényszerítik az űrhajóban, hogy egy idegen lénnyel szeretkezzen. Mi ennek az oka? Szerelem? Genetikai kísérletezés? És egyáltalán, mit éltek át az aktus során az ilyen esetek „áldozatai"?

És látták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedvelnek vala." (Mózesi.62.) így ír a Biblia arról, ami közvetlenül kiváltotta az Úr és a lázadó angyalok közti háborút: a mennyei lények földi nőket erőszakoltak meg, és félvér gyermekeket nemzettek nekik.

Az apokrif szentiratok pedig részletesen leírják, hogyan rabolták el a fehér ruhás, emberfeletti szépségű Őrizők a halandó lányokat, asszonyokat. Voltak nők, akik szívesen engedtek az erőszaknak, míg mások menekülni próbáltak előlük, de erre nem volt esély. Az égi szívtiprók” hatalmával, technikai fölényével szemben ugyanis teljesen tehetetlenek voltak.

És ha azt hinnénk, ilyen csak mesékben, ősi legendákban fordul elő, tévednénk. Manapság is előfordul, hogy egy kiszemelt földlakót szexre kényszerítenek bizonyos nem emberi lények - más kérdés, hogy a modem korban már nem angyaloknak, hanem ufonautáknak hívjuk őket...

A hasára, majd az égre mutatott...

A legklasszikusabb eset hőse egy brazil farmer, Antonio Villás Boas volt. A 23 éves fiatalember 1957 október 15-én éjjel traktorával a csalás farmján dolgozott, amikor hirtelen egy nagy, vörösen fénylő objektumot vett észre az égen.A vörös gömb egyenesen felé tartott, majd Villás Boastól kb. 15 méterrel megállt lebegve a föld felett.

A farmer menekülni próbált, de a traktor lefulladt. Kiugrott a járműből, s rohanni kezdett, de hátulról elkapta egy kistermetű, szkafanderes lény, majd megjelent három másik. Négyen megragadták a kapálózó férfit, és az UFO-ba cipelték. Furcsa, horkoló-hörgő hangon próbáltak vele kommunikálni, de nem jártak sikerrel. Végül Villás Boas-t meztelenre vetkőztették, egy folyadékba mártott szivaccsal áttörölték testét, és egy nagyobb helységbe kísérték. Ennek bejárati ajtaján ismeretlen jelek álltak, melyeket később Villás Boas hipnózisban le tudott rajzolni. Elrablói vért vettek a fiatalembertől, majd magára hagyták.
Nemsokára belépett a helyiségbe egy meztelen, szőke nő, aki Villás Boas szerint „a leggyönyörűbb volt, akit életemben láttam" Nyilvánvaló volt, mit akar tőle, így rögtön sor is került az aktusra (egymás után többször is.) Miután befejezték, a nő saját hasára, majd az égre mutatott.

Ez a gesztus egyértelműen mutatta: az idegen nő gyermeket fogant a férfitől, akit majd távoli bolygóján fog megszülni. Villás Boast ezután elengedték, és a farmjukon, a földön fekve tért magához. Az orvosi vizsgálatok kimutatták: valóban nemi aktuson esett át, bőrén furcsa sérülések voltak, és nagy dózisú radioaktív terhelés miatt enyhe fokozatú sugárfertőzést kapott.

A férfiak mint,tenyészcsődörök"

Villás Boas ragaszkodott a történetéhez.A földönkívüli szépséggel való szeretkezést kellemesnek, ám kissé lélektelennek, gépiesnek találta. Mint mondta, az volt az érzése, hogy ő csak úgy kellett az idegeneknek „mint holmi tenyész-csődör".

A farmer egy 1978-as interjújában fejezte ki így magát, és a többi esetet tekintve a hasonlat nem túlzás. A legtöbbször ugyanis úgy tűnik, a földönkívülieket leginkább az aktus eredménye érdekli: a hibrid gyermek, mely majd az ő hazájukban - űrhajón, űrbázison - születik meg. Ezt mutatja az ír Eugene Browne példája: a férfit 1967. október 6 éjjelén rabolták el az idegenek, mikor egy mulatóból tartott hazafelé Belfastban.

Az űrhajóban tért magához, egy ágyhoz szíjazva. Öt magas, északi külsejű (fehérbőrű, szőke) teljesen emberszerű lény vette körül: négy férfi és egy nő. Az egyik idegen annyit mondott: ,Végre valaki, aki hajlandó rá" - ezt Browne telepatikusán hallotta a fejében. Kikapcsolták a szíjakat, mire az éteri szépségű, hosszú hajú, magasan ülő arc-csontú nő szeretkezett vele. Az aktus után elmondta a férfinek: ők egy másik galaxisból jöttek,  és emberi spermára van szükségük egy kísérlethez.

Akármi is lehet ez a kísérlet, úgy tűnik, több idegen faj is érintett benne. Erre utal az ilyen esetek viszonylat magas száma, illetve az, hogy a szexuális célú eltérítések során az áldozatok egy része a magas szőkékkel, mások a kis szürke lényekkel találkoznak.

Az azonban nagyon ritka, hogy szürke, nagyfejű, nagy szemű idegen szeretkezzen a földlakóval - ők inkább az emberrablás végrehajtóiként, netán fedélzeti orvosokként vesznek részt az eseményekben.

„Ez volt a legjobb szex az életemben..."

Egy abszolút nem tipikus esetet mégis ismert, ahol is a „csábító” szerepében nem egy jóképű, emberszerű szőkét, hanem egy igazi szürke lényt találunk. 1985-ben az angliai nyugat-yorkshire-i,35 éves családanya, ]ane Murphy egy éjjel arra ébredt: meztelenül fekszik egy futurisztikus műszerekkel teli helyiségben. Körülötte szürke bőrű, nagy szemű lények álltak, s egyikük annak rendje és módja szerint közösült vele.

Mrs. Murphy így emlékezett vissza: „Csak belenéztem abba a nagy, fekete szemébe, és tudtam, mi fog történni. Hirtelen ott feküdt mellettem az ágyban. Ölelkeztünk, de nem szóltunk egy szót sem. Máig fel tudom idézni furcsa illatát... nem volt túl kellemes, mivel nagyon nem emberi szag volt. De az egészből legjobban azokra a gigantikus méretű, sötét szemekre emlékszem Ez volt a legjobb szex életemben...',

Arról nem szól a fáma, vajon mit szólt Murphy asszony férje a történethez - különösen az elbeszélésének ehhez a legutolsó mondatához. Az esetnek folytatása is lett: másnap a nő furcsa sebeket talált a nemi szerve közelében, melyeket orvosának is megmutatott. A doktor terhességi vizsgálatot is végzett rajta, minek során kiderült: Mrs. Murphy biológiai értelemben véve ugyan nem várandós, de a terhesség szinte összes más jelét produkálja. A reggeli rosszulléteken kívül ráadásul az asszonyt egy visszatérő álom gyötörte, melyben egy szőke, nagy fekete szemű földönkívüli gyermeket szül.

Marlene és az UFO-bébi “

És ha Jane Murphy nem is foganta meg az álombéli UFO-bébit, más eltérített hölgyek esetében még ez is megtörtént. A leghíresebb eset a 24 éves ausztrál Marlene Travers-é, aki 1966-ban sétálni indult Melbourne közelében. Hirtelen egy ezüstös, korongszerű objektum landolt mellette az út menti réten, amiből kiszállt egy „magas, jóképű, félelmetesen ragyogó szemű férfi aki fémesen csillogó ruhát viselt. Az idegen kinyitotta száját, és valami magas, sipítás-féle hangot hallatott, majd telepatikus úton megszólította a döbbent Marlene-t. Elmondta: azt szeretné kérni tőle, hogy legyen az anyja a gyermekének. Majd az űrhajóban egy helyiségbe vezette a lányt, ahol szeretkeztek. Közölte Marléne-nel: ő lesz az első a Föld nevű bolygón, aki az ő fajával keresztezett lénynek ad életet. Ezután kikísérte őt az UFO-ból. Marlene véletlenül rálépett egy kapcsolóra, mely megégette a bokáját, s ekkor elájult. Amikor magához tért, a sétaút mellett találta magát. A kihívott orvos látleletet vett a lábán lévő égési sérülésről, pár nap múlva pedig a nőgyógyász megállapította: terhes.
Kilenc hónap múlva Marlene egy teljesen emberszerű gyermeknek adott életet. Mivel semmi nem látszott rajta, ami idegen származásra utalna, a szkeptikusok úgy vélték: nagyon is földi apja lehetett. Anyja azonban azóta is meg van róla győződve, hogy űrlényt hozott a világra.
Itt tehát a bébi külseje miatt nagyon nehéz megállapítani, hogy tényleg hibridről van-e szó (vagy csak egy földi szerelem földönkívülinek lódított gyümölcséről...). Könnyebb a dolgunk azoknál az eseteknél, melyekben az UFO-szex „eredménye” külsőre is idegenszerű.

Angyalszőke földönkívüli kislány

A kaliforniai Claudette Cranshaw például 1987-ben a tengerparton sétált, mikor egy fényes gömb landolt a közelében. Hat magas,kékes bőrű humanoid rabolta el a 19 éves lányt, aki - noha nem emlékezett semmire -, a történtek után észrevette, hogy terhes. Sajnos gyermeke halva született, ám a csecsemő az amerikai UFO-kutatók állítása szerint „emberszerű, de kék bőrű” volt.
.

Egy még hihetetlenebb eset -Kathie Davis-é, aki Budd Hopkins kutatónak elmesélte: 19 évesen terhes lett, ám a négy hónapos magzat megmagyarázhatatlan módon eltűnt a méhéből. Az orvosok is döbbenten álltak a ,csoda” előtt: nyoma sem volt ugyanis sem spontán, sem művi abortusznak, a magzat mintha egyszerűen felszívódott volna. Hopkins hipnózisnak vetette alá Kathie-t, aki így már vissza tudta idézni, miként rabolták el az idegenek, akik közül az egyik szeretkezett vele az UFO fedélzetén. Négy hónap múlva pedig ismét eltérítették a várandós lányt, akiből fájdalommentes módon egy zöld fény besugárzásával kivették az embriót. Hab a tortán: a harmadik találkozás során a lények megmutattak Kathie-nek egy gyönyörű, szőke kislányt, aki „olyan volt, mint egy tündér vagy egy angyal.."

És itt egy pillanatra kanyarodunk vissza a Bibliához! Az apokrif héber iratok többször is beszámolnak angyali szépségű, szőke, fehér bőrű gyermekekről, akiket az Őrizők által megerőszakolt nők hoztak világra. így
például az is sokatmondó, ahogy Lámekh ősatya felesége mentegetőzik, mikor egy ilyen, feltűnően „idegenes” külsejű kisfiút szül. Azzal védekezik, hogy a gyermek apja Lámekh, nem pedig „az ég lakóinak egyike..."

Abortusz az űrhajóban

Az is előfordulhat, hogy - talán az ilyen félreértések elkerülése végett - a földönkívüliek közvetlenül az aktus után kiemelik az anya méhéből a megtermékenyült petesejtet. Ez történt Lynda Jones-szal: a manchesteri fiatalasszony hipnózisban elmesélte, hogy 1992-ben eltérítették az idegenek, és különféle orvosi vizsgálatokat végeztek rajta. Ezek egyike volt, hogy egy hosszú tűvel felszúrtak a méhébe, noha Lyndának ez nem fájt, inkább „hideg érzés volt, mint a jég". A beavatkozás során valaki mindvégig a szemébe világított egy ragyogó fényforrással.

Pár nap múlva Lynda furcsán érezte magát - noha nem emlékezett semmi különösre. Az orvosi vizsgálat során kiderült, hogy néhány napja szabályosan kiemeltek méhéből egy petesejtet. Az ismeretlen orvos(ok) a beavatkozást ráadásul a nőgyógyászati protokoll teljes betartásával végezték: hibátlanul, fertőzés-és sérülésmentesen. Nem mindenki úszta meg azonban ennyivel, mint Lynda Jones. 2013-ban egy olasz lány, Giovanna nézőket azzal sokkolta egy TV-műsorban, hogy azt állította: őt 18 alkalommal termékenyítették meg mesterségesen az idegenek. A18 beavatkozás közül némely esetben a sperma magas, szőke apától származott, egy alkalommal azonban egy kis, szürke lény DNS-ét ültették a méhébe.

Fajnemesítésre kellünk nekik?

Mindegyik magzatot eltávolították Giovanna testéből, még a terhesség második hónapja előtt. A műtétekre az UFO fedélzetén került sor, steril körülmények között, fájdalommentesen. A kérdésre, mi volt a célja ezzel az idegeneknek, a lány így felelt: „Az ember az egy faj, mely biokompatibilis, azaz génjei nagyjából azonosak a többi humanoid fajéval, melyek az Univerzumban élnek. így mi emberek vagyunk az egyetlenek, akik segíthetünk nekik szaporodni, s újra-nemesíteni elfáradt, hanyatló fajtájukat."

Mintha csak Giovanna szavaira rímelne az, amit David Jacobs történész és hipnoterapeuta, a Temple Egyetem professzora régóta állít. Jacobsnak több eltérített személy - főleg gyermek - azt mesélte, hogy az űrhajóban egy játszószobaszerűségbe kísérték be őket. Itt sokféle gyermeket láttak, köztük szürkéket, ember-űrlény hibrideket, és még furcsább teremtményeket.

Kísérőik kérték a földi gyerekeket: játsszanak, beszélgessenek velük. A kozmikus „bölcsőde” lakói azonban furcsán szomorkásak voltak - mint egy kiöregedett, fáradt faj utolsó mohikánjai...   
Földönkívüli hajszálak a párnán

Kevés esetben marad tárgyi nyoma, bizonyítéka az UFO-ember szeretkezéseknek. Egy ilyen példa Peter Khoury-é: a libanoni származású ausztrál férfi 1973-ban Sidney-beli otthonában arra ébredt, hogy két idegen, meztelen nő áll az ágyánál. Egyikük magas, szőke, skandináv típusú szépség volt, társa viszont alacsony, fekete, mongoloid. A szőke hölgy megpróbálta aktusra kényszeríteni a döbbent családapát, de nem sikerült neki.

Végül feladta, s társnőjével együtt teleportált a hálószobából. Dulakodás közben azonban Peter megmarkolta támadója haját, így a párnán talált szőke hajszálakat később DNS-vizsgálatnak vetették alá.

Kiderült: a hajszál gazdája teljes mértékben Homo sapiens, aki viszont egyetlen, a Földön ismert népcsoporthoz sem tartozik. A különös eset kapcsán a kutatók emlékeztettek a tündérek ősi legendáira, melyekben gyakori fordulat, hogy a szépséges, szőke lények nemi aktust kezdeményeznek a halandó emberekkel. Lehet, hogy a „tündérek” is valójában földönkívüliek voltak?

Az apokrif-kód - Földönkívüliek a betiltott könyvekben?


Kevesen tudják, hogy a Vatikán több ezer oldalnyi anyagot tiltott ki a Szentírásból. Köztük főként olyan írásokat, amelyekből kiderülhet: egy földönkívüli civilizáció látogatta a bibliai ősatyákat - mi több, ők alkották meg génmanipulációval az emberi fajt...

Már az meghökkentően hangzik, hogy egyáltalán valakinek eszébe jutott szövegeket kivágni az eredeti Bibliából, és betiltani azokat. E furcsa cenzúra főként a Krisztus utáni 400-as, 500-as években zajlott, de még a középkorban is folytatódott -az érintett szövegeknek pedig elrendelték a megsemmisítését. E tiltott szövegeket görög szóval apokrifnek nevezik, ami magyarul „elrejtett ”-et jelent.

De még a modern időkben is előfordult, hogy régészeti ásatáson, vagy véletlenül előkerült bibliai szöveget a Vatikán azonnal zárolt, s az óta is eltitkol a nyilvánosság elől. Felmerül a kérdés: vajon miért? Mi a baj az apokrifekkel? Erre válaszolni csak úgy lehet,ha elolvassuk, megismerjük őket. Szerencsére van rá lehetőség, mivel a tiltás dacára több szöveg is megjelent nyomtatásban, sőt a világhálóra is felkerült.
Félresikerült emberkísérletek

Mindenki ismeri az Ószövetségben lévő történetet arról, hogyan teremtette meg az Úr az első emberpárt az Édenkertben. Az apokrifek vonatkozó részeiből viszont az a benyomásunk, hogy ez egyfajta tudatos génmanipuláció volt egy Édenkertnek nevezett kísérleti telepen, ahol egy földönkívüli civilizáció létrehozott egy új fajt, a Homo sapiens-t. így például több szöveg is megerősíti: az Úr többször is próbálkozott embert teremteni, mielőtt ez végül sikerült volna neki. E korábbi próbálkozások eredményeit „elrejtette” (átvitte egy másik laboratóriumba? elvitte a Földről?), vagy megsemmisítette. Vajon egy igazi Isten mindenhatóságával összefér az, hogy kudarcot valljon, ráadásul több ízben is?

A héber rabbinikus legendákban egy még abszurdabb motívum is előfordul: az, hogy ezek a Homo sapiens-„próba-verziók” - az első Ádám és az első Éva - szőrös, majomszerű lények voltak. Az Úrnak finomítani kellett teremtményein, mire végre sikerült megalkotni a ma ismert, csupasz bőrű embert. Az első Ádám és az első Éva „prototípusait” azonban - hogy senki ne lássa meg őket -elrejtette egy titkos helyen. Más legendák szerint e félember-félállatok megszöktek az Édenkertből, s a sivatagba, vagy az őserdőbe menekültek, ahol utódaik az óta is élnek. Mindez sokkal jobban hasonlít egy genetikai kísérletezgetés, klónozás folyamatára, mint egy isteni teremtésre...

Ádám és a párhuzamos univerzumok
S hogy kik lehettek a titokzatos genetikusok, az Édenkert-Emberkert tudósai? Őket a bibliai apokrifek angyaloknak nevezik, miként parancsnokukat Úrnak. Arról, milyen volt az érkezésük, egy, a Szentírásból szintén kitiltott szövegből, az Ádám apokalipsziséből értesülhetünk.

Eszerint Éva felnézett az égre, és „egy fényes szekeret látott közeledni” iszonyatos mennydörgés, villámlás, lángok közepette, melyet „négy sas” húz. Mielőtt a szekér leszállna, a sasok behúzzák karmukat, a vakító fényözön pedig fokozatosan elhalványul. Ebben egyértelműen egy landoló űrjárműre ismerhetünk: a futóműveket behúzták, a reflektorokat kikapcsolták a leszállás előtt.

De nem ez az egyetlen olyan részlet, mely megmagyarázza, miért is tiltották ki a Bibliából ezt a szöveget. Itt olvashatunk ugyanis az úgynevezett Raziel Könyvé-ről: egy rejtélyes tárgyról, aminek mibenléte máig vitatott. Egy Raziel nevű angyal adta ezt Ádám ősapánknak, a Könyv pedig azért volt egyedülálló, mert „amit csak tudni lehetett az összes világról, azt Raziel angyal beleírta "

Összes világról? A héber apokrifek szerint valóban nemcsak egy, de több Umverzum is létezik, s a szövegek ezek nevet is megadják: Vilón, Raqia, Sechákim, Gébül Makkon, Maon, Araboth. A mi világunkat, benne a Földdel, Nappal, csillagokkal Ereck-rtek hívják.

Ma, amikor a multiverzum-teóriát - azt, hogy több, párhuzamos univerzum is létezhet, s ezek akár átjárhatóak is lehetnek -egyre több tudós fogadja el, talán ez nem is meglepő. Az viszont egyszerűen hihetetlen, hogy honnét tudhattak erről az Ádám-szöveg ókori szerzői? Információjukat a több világ kapcsán csakis egy náluk mérföldekkel fejlettebb civilizációtól kaphatták, mely a szövegek alapján földön kívüli eredetű lehetett.

Raziel angyal kvantumkomputere

De maga a Könyv is olyan képességekkel rendelkezett, hogy a leírása alapján egyáltalán nem „könyvnek” tűnik. A csodakönyvről amúgy is azt írják, valójában egy óriási kristály volt, zafír vagy smaragd. Raziel angyal erre véste rá a Mindenségre vonatkozó összes adatot: az összes eseményt, mely a világok bármelyikében valaha is megtörtént, történik a jelenben, vagy a jövőben történni fog.

A kristálykönyv tehát téridő-függetlenül tárolta az információt. Ez nagyon hasonlít arra, amit a modern fizika morfogenetikus mező, illetve eseményhorizont néven ismer: egy végtelen adattár, melyben minden esemény - a legkisebb részecske változása is - rögzül. Raziel Könyve azonban ezzel ellentétben nem egy megfoghatatlan energiának, hanem egy nagyon is fizikális tárgynak - kőnek, kristálynak - tűnik. Manapság, a számítógépek világában márpedig tudjuk, hogy a kristályszerkezet képes az információ tárolására: a mikrochip is ez alapján működik.

Raziel Könyve tehát talán egy végtelen, kifogyhatatlan memóriaegységgel rendelkező szuperszámítógép lehetett (az, ami ma még csak a fejlesztők terveiben létezik, és kvantumszámítógépnek hívják.) Az Úr-nak és angyaloknak nevezett lények civilizációjában azonban eszerint már tudtak ilyet készíteni. Az alatt, hogy Raziel rávéste az összes tudást, talán azt kell értenünk: az idegenek egy zseniális programozója alkotott egy ilyen, mindentudó szuperkomputert azért, hogy segítségével a teremtményük - „Ádám” - bármikor elérje a számára szükséges tudást.
Űrháború a mennyországban

Miután Raziel átadta Ádámnak a zafír-számítógépet, „tűz támadt a folyóparton, és a láng felröpítette az angyalt a mennybe, ” A mitikus jelképeket félretéve ezt így érthetjük: a földönkívüli lény űrhajón vagy űrrakétán távozott, s Ádám döbbenten nézte a hajtómű lángcsóváját.

Ilyen, mindentudó adathordozók más népek legendáiban is felbukkannak, s mindenütt egy vagy több, az égből érkező isteni lény adja át őket földi választottjának. Rejtély azonban, hogy mi lett ezekkel a kozmikus ajándékokkal: általában úgy tartják, biztos helyen elrejtették őket a Földön. Ha egyszer netán egy régész ásója napvilágra hoz egy ilyet, akkor tetőtől-talpig át kell majd írni a történelemkönyveket. De ugyanilyen drámai paradigma-váltást okozna az, ha kiderülne: a Bibliában említett Sátán, a bukott angyalok vezére nem más, mint egy, az űrhajója parancsnoka ellen lázadást szító földönkívüli. Márpedig nagyon ez hámozható ki a híres-neves Énók apokalipszise című könyvből, melyet az 1545-1563 közt ülésező tridenti zsinat betiltott, és megsemmisítésre ítélt.

Ennek ellenére már akkor izgatta a teológusok fantáziáját Énók Könyve - talán épp a heves üldözés miatt. Egy Giuseppe Cesari nevű tudós 1610-ben megvizsgálja, s kijelenti: a szöveg azért „gyanús” mert a benne szereplő angyalok nagyon is esendők, s egyáltalán nem úgy viselkednek, ahogy azt tökéletes lényektől elvárná az ember.

A másik, ami felkeltette Cesari figyelmét: az elbeszélés a történelem előtti időkbe nyúlik vissza - egy olyan korba, amikor a folyammenti kultúrák (pl. Egyiptom) még nem is léteztek. Ebben az elképesztően ősi korban Énók Könyve szerint kozmikus háború dúlt a világegyetemben, mely átterjedt a Földre - így a főhős, Énók is belekeveredett.

Az ezután kirobbant kozmikus háborút azonban a felkelők elvesztették. Az Úr így semmisítette meg haderőiket: „Azután tűz, kén és aszfalt hullott azokra a férfiakra, aztán tűz és vakító köd hatalmasodott el azokon az angyalokon, és hatalmuk szemei elsötétedtek, és nem láttak többé azokban a napokban. És hatalmas fényfelhők szálltak alá, és más fénylő felhők ereszkedtek alájuk.


A leírásban nem nehéz felismerni egy nukleáris csapást: a vakító fény villanást, a levegő extrém felforrósodását, és a jellegzetes felhőket. Az Úr eszerint atomfegyver bevetésével tett az események végére pontot.
S hogy hová lett Raziel Könyve, a titokzatos adathordozó-kristály, mely a Bibliából kitiltott szövegekben gyakran említésre kerül? Ádám apokalipszise szerint Ádám egy sziklahasadékban rejtette el, majd örökül hagyta Séth nevű fiára. Utóbbi szorgalmasan tanult a mindentudó kőből, élete végén pedig készített „egy arany ládát, beletette a Könyvet, majd a ládát elrejtette egy barlangban ”

A csodás kristály-, kő-, könyv, vagy ki tudja, mi, végül Noéhoz került. Héber apokrifekből megtudjuk, hogy az özönvíz hajósa ezzel világított a hajóján, amikor a vihar tombolt, s teljes sötétségbe borult a Föld és az ég. A bárkán lévők azonban odagyűltek a fantasztikus kristály, Raziel egykori ajándéka köré, mely lágyan derengő fénybe vonta őket, s állítólag emberi hangon beszélt is hozzájuk.Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ez egy végtelen memóriával, beszédszintetizátorral és fénykibocsátó egységgel rendelkező, földönkívüli szuperkomputer volt - talán hasonlóan a maja kristálykoponyákhoz. Hogy ezután mi lett vele, arról még csak célzást sem tesznek a szövegek, de középkori magyarázók szerint Raziel később érte jött, s magával vitte az égbe. 
Óriás mutánsok tombolása

Maga Énók egy bibliai ősatya, a hosszú életéről híres Matuzsálem apja, aki Ádám hetedik leszármazottja. Abban a korban élt, amikor egyes angyalok fellázadtak az Úr ellen: lejöttek a Földre, s vérüket összekeverték az „emberek leányaiéval”. Talán ez alatt azt érthetjük, hogy - az Úr módszereit használva, ám tőle függetlenül próbálkozva - ők is klónozásba, genetikai kísérletezésbe fogtak?
A szöveg homályosan céloz rá, hogy ők is embert akartak teremteni, hasonlót az Édenkertben létrehozott Ádámhoz és Évához. Elképzelhető, hogy a lázadók szintén akartak klónozni maguknak egy fajt, mely nekik engedelmeskedik, így bevethető lesz az Úrral - a parancsnokukkal - szemben. Kísérleteik azonban kudarcot vallottak, sőt, katasztrofális következménnyel jártak: monstrum méretű, gyilkos hajlamú humanoidok (óriások) szabadultak el.

A genetikai apokalipszist a szöveg így örökíti meg: az agresszív mutánsok „felélték az emberek minden termését, amíg azok nem bírták őket tovább eltartani. Ekkor az emberek ellen fordultak, hogy azokat falják fel És kezdtek bűnöket cselekedni a madarak, állatok, csúszómászók, és halak ellen is, és egymásnak estek, hogy egymást felfalják és igyák egymás vérét És a föld vádat emelt a törvénytelenek ellen/'

Ettől maguk a lázadók is megrémültek, így elmenekültek egy „titkos helyre” - talán valamilyen űrbázisra, netán bunkerbe. Eközben azonban próbálták maguk mellé állítani a földi emberfajt azzal, hogy olyan ismeretekre tanították meg őket, melyeket korábban az Úr szigorúan elzárt előlük.

Atomfegyverrel győzték le a lázadó angyalokat?

Ádám Apokalipszise azt is leírja, miként büntette meg az Úr az ellene zendülést szító szolgáit, és azokat, akik velük tartottak. Ez azért nagyon izgalmas, mert a Bibliában erről nincs információ - ott csak annyit tudunk meg homályos utalásokból, hogy a lázadók vezérét lehajította az égből

Utóbbi azonban nem feltétlenül maga a büntetés. Inkább úgy tűnik, arról van szó, hogy a felkelők vezetője - akit Lucifer, Sámael, Azazel és egyéb neveken említenek - előbb egyezkedni próbált „főnökével”, aki azonban hajthatatlannak bizonyult, s feltétlen engedelmességet követelt.
Énók negyedik típusú találkozása

Hogy mik voltak az ember számára addig tilos információk, a következő részletből derül ki: „Szemjasza tanította a gyógyfüvek mágiáját, Armaros a bűbájok feloldását, Barakiel a csillagászatot, Kokabeél a csillagok titkos tudományát, Ezekeél a felhők tudományát, Arakiel a földi jeleket, Shamsiel a Nap jeleit, Seriel a Hold jeleit"

Azaz: csupa asztrofizikai, űrkutatási és meteorológiai ismereteket. Illetve olyasmit is, amit a szöveg mágiának, varázslatnak hív, és minden bizonnyal olyan tudásanyagot értettek alatta, ami a mi modern tudományunk számára még ismeretlen. Ami azonban nekünk mágiának, ezotériának tűnne, az ennek a döbbenetesen fejlett földönkívüli civilizációnak már szerves része volt.
S hogy miként keveredik bele az események sodrásába Énók? Az ősatya így meséli: egy éjjel „két igen magas férfi jelent meg előttem, amilyeneket a Földön soha nem láttam. (...) Az ágyam fejénél álltak és nevemen szólítottak.. Mikor Énók felriad, s a rémülettől félholttá válik, a látogatók megnyugtatják, s közlik vele jövetelük célját: „az Úr küldött hozzád minket, mert velünk kell jönnöd a mennybe." Ez bizony egy szabályos eltérítés! Egy tipikus negyedik típusú találkozás következik ugyanis, melynek lényege, hogy az idegenek magukkal viszik az UFO-ra a kiszemelt alanyt. Énókkal is ez történik: „A felhők magukhoz hívtak engem és köd borított be, és (...) a villámok gyorsasága ragadott el, és a szelek felrepítettek, és a mennyekbe vittek."-


UFO-flotta a rebellis angyalok ellen

Énók Könyvének csúcspontja az, ami ezután történik. Az ősatya álmélkodva írja le a bázist (űrhajót? Föld körül keringő űrvárost?), ahová került: a falak kristályból vannak, a padló is, és fény, ragyogás, lángok borítanak mindent. Ennél szemléletesebben nem is lehetne jellemezni egy átlátszó burkolatot, mely Énók számára kristálynak tűnt, illetve az űrbázis mesterséges fényeit. Végül az őt idehozó két férfi az Úr közvetlen színe elé vezeti az ősatyát. A trónon ülő, emberszerű alakot olyan ragyogás öleli körül, hogy Énók szeme káprázik, a belőle áradó iszonyatos energia hatására pedig a földre zuhan. Ekkor az Úr megszólal: „állj fel, Énók, és halljad a szavam..."-
„A felhők magukhoz hívtak engem és köd borított be, és (...) a villámok gyorsasága ragadott el, és a szelek felrepítettek, és a mennyekbe vittek...”A szöveg ezután elmagyarázza: Énókot azért térítették el, hogy küldetést bízzanak rá. Az Úr megparancsolja neki: keresse fel a lázadók főhadiszállását, s adja át nekik a következő üzenetet: még ha megadnák magukat, akkor se számítsanak kegyelemre.

Közben Énókot körbevezetik az űrhajón, azazhogy bocsánat, az Úr mennyei városában. Az ámuló halandó megnézheti közelről a Napot, a Holdat, a Naprendszer bolygóit, miközben az „angyalok” csillagászati ismeretekre oktatják. Végül megmutatják neki az Űr hadi arzenálját, ezzel is jelezve, hogy a lázadóknak nincs semmi esélyük: milliónyi, az égen lebegő „harci szekeret”. A kocsik kör alakúak, forognak és tüzet lövellnek - úgy néznek ki, mint egy repülő csészealj, egy UFO...

Eltérítés, örökre

Énók kalandja végül úgy végződik, ahogy számíthatunk rá: a lázadók tudomásul veszik üzenetét, de nem adják fel. Az Úr legyőzi és megbünteti őket, az óriás mutánsokat pedig kiirtja - amíg azonban kint a világűrben háború tombol, a Földön hosszú évtizedek telnek el.

Énókh már idős, amikor története döbbenetes befejezést vesz. Egy éjjel ugyanis ismét megjelenik ágyánál a már ismert két idegen, akik annak idején az Úr elé kísérték. Ismét magukkal viszik az immár aggastyán Énókot, ám ezúttal véglegesen: az ősatya soha többé nem tér vissza a Földre.

A Biblia ezt ekként rögzíti: „Énók az Úrral járt vala, és eltűnt vala, mert magához vette az Úr." (Mozi.5.24.) A tiltott szöveg, Énók Apokalipszise pedig így: „És ekkor történt, hogy Énók felment az égbe a viharban, tüzes paripákon, tüzes szekéren." Ki tudja, miért döntöttek így az idegenek - mindenesetre, Énók lett az iskolapéldája a földönkívüliek általi, örökre szóló elrablásoknak, melyekre napjainkban is bőven akad példa.



2015. december 13., vasárnap

Elfelejtették a fél életüket

Nem lenne-e jó az időben utazgatni? Pl. húsz évet visszamenni az időben? Dehogynem. Persze, csak akkor, ha a múltba nem csak a tudatunk menne vissza.

Jean-Etienne Dominique Esquirol(1772-1840) a híres francia pszichiáter jelentette ki, hogy „az emlékezet az egyetlen igazi vagyonunk, ha elveszítjük, mindent elvesztünk. “

Egy dudor mint időgép
Amikor az angol Kay Delaney tükörbe néz, nem ismeri meg azt a nőt, akit ott lát. Azok a ráncok, az ősz haj. az nem lehet, hiszen én 34 éves vagyok" - mondja. Csakhogy nem annyi. És nem is 1990-et írunk, ahogy azt hiszi. 2011 van és Kay nem 34, hanem 55 éves. Útja a múltba, vagyis szerinte a jövőbe, egy apró balesettel kezdődik. A munkahelyén megcsúszik a nedves padlón, elesik és beveri a fejét. „Nem veszélyes, csak egy kis agyrázkódás" - mondják neki a kórházban. Csakhogy a látszólag észrevétlen dudor sokkal komolyabb. Kay ugyanis az esés után nagyfokú retrográd amnéziában szenved. Egy bizonyos szakasz kiesett az emlékezetéből. Kb. 21 évről van szó.

Amikor még élt Lady Di

Kay újra visszatért 1990-be. A slágerlistát Sinéad O'Connor Nothing Compares 2 U c. dalával, a mobilok téglanagyságúak, és Diana hercegnő (1961-1997) még él. Amikor azt mondták, hogy 2011 van, azt hittem, hogy csak tréfálnak", írja le az első megdöbbenését. De az nem tréfa, főleg, amikor meglátja a gyerekeit. Mert az utolsó, amire emlékszik, hogy lefekteti a hatéves fiát Kennyt és a kétéves lányát Sandyt. Csakhogy Sandy most 23, Kenny pedig 27 éves. És még itt van 19 éves fia, James is, akire egyáltalán nem emlékszik. Az az érzése, hogy idegenek ölelik át.„Mintha a boltban valaki odajönne, és azt mondaná. Szia, én vagyok a lányod. “ A világ is idegen, és nehezen szokik hozzá. „1990-ben a világ nyugodt és kényelmes volt. Ma pedig egy rettenetes hely “ - mondja. Ráadásul, nemcsak az a probléma, hogy' elvesztette a szeretteiről a szép napok emlékét, hanem rövid emlékezetkiesései is vannak..Nem tudok teát főzni, mert egymás után többször elfelejtem bekapcsolni a vízforralót" - mondja keserű' mosollyal.

17 év hosszú éjszaka

Még furcsább a brit Naomi Jacobs esete, aki este úgy alszik el, mint 15 éves diáklány, és mielőtt elalszik, a fiúra gondol, akit szeret, és a záróvizsgára, ami másnap vár rá. De reggel egy 32 éves nő testében ébred. Nem sejti, hol van, és megrémül, amikor egy tízéves fiú rohan hozzá, és Anyunak" szólítja. Próbál újra elaludni, hogy hátha az egész csak egy rossz álom, és, amikor felébred, újra 1992-ben van, Csakhogy még mindig 2008-at írunk, és ez a gyerek is itt van. Nem ütötte meg a fejét, nem kapott agyvérzést, nem állt le a szíve. Ennek ellenére elveszett 17 évnyi élete.

Elfelejti az erőszakot és a drogokat

Az orvosok szerint a TGA - tranzisztoros globális amnézia nem tipikus esetéről van szó. Ami az egyébként egészséges embernél időleges emlékezetkiesést jelent az utóbbi napokra, de lehet, hogy hetekre vonatkozóan. Eddig még nem tudjuk az okát, de arról van szó, hogy az agyon átfolyó vér áramlásának akadályáról, migrénről vagy epilepsziáról van szó. Nincsenek más neurológiai jelei, teljesen megőrződik a személyiség, és a megismerőfunkció zavarát csak az amnézia mutatja" - mondja dr. Petr Jansta Többnyire az ilyen zavar pár percig vagy óráig tart, és egy 24 óra alatt elmúlik. 100 000-ből egy embert érint, többnyire a 60 éven felülieket, és nem ilyen mértékben. Ezért hajlanak inkább arra, hogy disociativ amnéziáról van szó, aminek pszichikai okai vannak, főleg régi traumák. Ami lehet, mert Naomi az elfelejtett évek alatt elvesztette a munkáját, problémái voltak a drogokkal, hatévesen megerőszakolták, és, amikor 20 éves volt, a barátja meg akarta fojtani. Nyolc hét múlva tér vissza az emlékezete. A régi traumákkal együtt.

Ufók, szörnyek, csontvázak a Góbi sivatagban

A Góbi sivatag egyike a világ legnagyobb lakatlan tájainak. Másfél millió négyzetkilométer, vagy tizenhat Magyarországnyi terület, ahol nemrégen különös dolgok történtek.
65 millió éve változatlan a táj. Kína és Oroszország között, mongol területen élhet a hírhedt és rettegett olgoj-horhoj, amely csak a legforróbb nyári hónapokban jelenik meg, és akár távolról is végezhet az emberrel. Egy sötétvörös, körülbelül egyméteres féregről van szó, amely a föld alatt él. Ha támad, vagy mérget spriccel messziről, vagy maga termelte elektromos kisüléssel végez a vesztére túl közel merészkedő emberrel.

Itt minden megtörténhet

1954-ben hat amerikai tudós két autóval járta Mongóliát, majd nyomuk veszett. Később megtalálták őket, de már holtan. Mindenki az „olgojokról" beszélt. Iván Jefremov, aki nemcsak szovjet sci-fi író, hanem paleontológus professzor is volt, bejárta Mongóliát és megállapította: él itt egy olyan állat, amely a Föld régi faunájából maradt fenn afféle élő relikviaként. Az 1990-es években két cseh expedíció próbálta elkapni a rejtélyes élőlényt, de kudarcot vallottak. Gyilkos féreg után mások is nyomoztak, de nem jártak sikerrel - ami talán egyben azt is jelentette, hogy életben maradhattak. Az érintett vidékek lakói páni félelemmel mesélnek a vörös szörnyről, és közülük soha, senki nem mert csatlakozni olyan külföldiekhez, akik az „olgojt" keresték.

De a látszólag élettelen, kihalt sivatagban akadt más szenzáció is: a méretes csontvázak. A 10-15 méteres emberek - vagy emberhez hasonlatos lények - interneten látható, nyilvánvalóan hamis csontvázai mellett állítólag találtak ott igaziakat is.

Például az 1995-ben, a kínai-mongol határvidéken fellelt szarvas emberkoponyákról folyt nagy vita tudományos berkekben. Mivel az ázsiai vadászvarázslásokban előfordul, hogy emberkoponyákhoz „szerelnek" állati szarvakat, előbb azt hitték, itt is erről van szó. Később néhány kutató arra a megállapításra jutott, hogy valamikor talán élt a Földön egy, a mai tudomány számára ismeretlen ember-csoport, amelynek tagjai valóban szarvakat viseltek a fejükön.

1999-ben Uulah mongol városka közelében angol kutatók egy 45 millió éves, azaz eocén kori kőzetrétegben találtak egy furcsa csontvázat. Félig majomnak, félig embernek nézett ki, a koponyaméretei azt sugallták, hogy értelmes lény lehetett, de csontváza nem egészen emberi volt. No és tegyük hozzá: a lelet mérete megközelítette a 15 métert! A Nature tudományos magazin is írt róla, igaz, kifejezte az amerikai paleontológusok enyhén szólva is tartózkodó, szkeptikus véleményét, vagyis hogy a lelet: hamisítvány. Egy angol tudós, Dániel Stanford a Globe folyóirat hasábjain azonban megvédte a leletet, és azt sugallta: jó lenne, ha a kutatók még egyszer áttekintenék az emberiség történetét, és akkor fellelnék a nyomát egy ilyen, valaha volt, „óriásokból" álló egykori civilizációnak.

Interplanetáris háború nyomai?

Mint ismeretes, 1969-ben valóságos „háború" tört ki a két kommunista hatalom, a Szovjetunió és Kína között. Peking és Moszkva egyre erősebb, fenyegető üzeneteket küldött egymásnak, majd a két ország határán a hadseregek is egymásnak estek. Pár hónapnyi feszültség után a kedélyek kicsit csillapodtak... De akkor valami furcsa történt. Mongólia fölött 1970 elején egyre több különös repülő tárgy jelent meg. Senki sem tudta, mifélék ezek, mi célt szolgálnak, és főleg honnan jönnek. Moszkva Pekinget vádolta, hogy tömeges berepüléseket hajt végre a szuverén Mongólia fölé, míg Peking ugyanazt vetette az oroszok szemére. A Góbi sivatag fölött ufók egész alakulatai repkedtek nap mint nap, ami ismét háborús helyzetet teremtett a két nagyhatalom között.

Pedig még az is megtörtént számtalan esetben, hogy föld-levegő rakétákkal lőtték az ismeretlen eredetű „támadó repülőket", holott azok tulajdonképpen nem végeztek harci cselekményeket. Csak jöttek, repültek, cikáztak, sohasem egyedül, hanem egész formációkat alkotva - ami érthető módon mind a kínai, mind a szovjet hadvezetést hihetetlen mértékben sokkolta. Egyetlen rakétájuk sem ért célba.

A szovjet katonai elhárítás, a GRU elemzői próbálták rekonstruálni az ismeretlenségből felbukkanó gépek repülési pályáját. Ám végül is a „honnan jöttek?" - kérdésre igen meglepő választ kaptak: Mongóliából, méghozzá a fővárosától, Ulánbátortól északkeletre, körülbelül 1000 kilométerről. Mivel azt fel sem tételezték, hogy maguk a mongolok repkednének ilyen különös, az övékét messze megelőző haditechnikával, ismét a kínaiakra gyanakodtak. Moszkvában, a vezérkarban még az a gyanú is felmerült, hogy a néptelen sivatagi tájban a kínaiak előrenyomultak, és egy titkos bázist létesítettek a határvidéken.


Nem felejthető, hogy mindez még a műholdak előtti korban történt, azaz a  nagyhatalmaknak nem volt más lehetőségük meggyőződni egy ilyen állításról, csak akkor, ha a helyszínre küldték a felderítőket.

Nos, a szovjet „felderítők nem kevesen voltak: a Vörös Hadsereg három hadosztálya (!) indult el. A gépesített alakulatokban páncélosok is dübörögtek. A nemzetközi szervezetekhez eljuttatott közlemények szerint a szovjet alakulatok csupán a szokásos katonai gyakorlatok keretében mozogtak mongol területen.

Április 27-én megmozdultak a kínaiak is, az észak-koreai határ mellől kivont alakulataikat dobták át Mongóliába, válaszul a szovjet lépésre. Hamarosan szovjet bombázókat küldtek az előrenyomuló kínaiakra, amelyek nagy pusztítást vittek végbe, és megállították az előrenyomulást. Ezenközben olykor most is láttak titokzatos repülő tárgyakat az égen; most sem tudták megállapítani, honnan jöttek és kit szolgáltak, mert az ufók csak repültek, cikáztak, talán figyeltek, és persze nem vettek részt a harcokban.

Később Hongkongba menekült kínai disszidensek szerint abban a háborúban több száz ember veszett oda, sőt állítólag a szovjetek egy kisebb atombombát is dobtak a kínai bázisra, amitől az persze totálisan megsemmisült.

Az akkor még szabad városban, Hongkongban egy francia és egy amerikai újságíró, Pierre Gardin és Dick Lester szemtanúk tucatjait keresték fel, és megírták a Saga folyóiratban, hogy állítólag nem is annyira kínai-orosz, mint inkább talán valamilyen interplanetáris, azaz bolygók közti háború zajlott az idegenek két csoportja között! De ez túlságosan is fantasztikus feltevésnek bizonyult, főleg azért, mert semmivel sem tudták alátámasztani. Még logikailag is sántított a dolog. Ha két idegen civilizációnak baja van egymással, ugyan miért vívná harcát egy harmadik civilizáció területén, elpusztítva ott több ezer vagy tízezer helyi lényt is? Bármit is meséltek a szemtanúk, azt nem mondhatták, hogy az ufók háborúztak volna egymás ellen. A hadászatilag szemben álló feleket mindenki jól ismerte, és már elég régóta...

Egy bombázó eltűnik

1970. április 24-én még mindig nem tudta senki, hogy voltaképpen mi történik Mongólia és a Góbi sivatag fölött. Akkor már hetek óta látták a hadviselő felek a váratlanul megjelenő, majd összevissza repkedő, de ugyanakkor nem támadó különös tárgyakat az égen. Mindenki meg volt győződve, hogy a másik fél talált fel valamilyen addig ismeretlen repülőgépeket, amelyek ezért nyilván nagy veszélyt jelenthetnek rájuk.

A jelzett napon Moszkvából egy „sztrateg", azaz stratégiai bombázó indult el a távol-keleti Vlagyivosztok légibázis felé. Nem igazán tudni, miért volt ez a repülés olyan fontos. Talán titkos anyagokat vitt a gép, vagy éppen a kínaiakkal konfrontálódó szovjet katonai vezetés több parancsnokát? Moszkva sohasem ismerte be, ki vagy mi volt a gépen. De később annak keresésére szinte egy egész hadsereget és rengeteg civil hatóságot mozgósított, tehát minden bizonnyal igen fontos volt a gép emberi vagy tárgyi „rakománya".

A „sztrateg" ugyanis egyszer csak eltűnt a radarokról. Rádióját hiába hívták, nem jelentkezett többé, és nem is érkezett meg Vlagyivosztokba. Pedig nem is a Góbi sivatag, hanem Szibéria fölött repült eltűnése idején, azaz a Szovjetunió kellős közepén. 200 repülőgépet küldtek utána, azok egy esetleges pályaelhagyást is figyelembe véve hatalmas területeket fésültek át a levegőből. Ugyanakkor megállapították, hogy a kérdéses időpontban azok a bizonyos ismeretlen eredetű tárgyak berepültek Szibéria fölé is - és éppen Mongólia, no és Kína felől jöttek... Máris kész volt a világ elől elhallgatott vádirat, amelyben Moszkva azzal vádolta meg a kínaiakat, hogy lelőtték egy gépüket.

Ugyanakkor az is furcsa volt, hogy  a stratégiai bombázó roncsait sem akkor, sem később nem lelték fel. A hatalmas repülő erőd nyomtalanul eltűnt - mintha nem is zuhant volna le, hanem egyszerűen szétfoszlott volna a levegőben! Tényleg valami ilyesminek kellett történnie, hiszen a gép roncsai, sem annak legénysége soha többé nem kerültek elő.

Mindenesetre még azoknak sincs könnyű dolguk, akik így utólag szeretnék rekonstruálni az 1970 tavaszán lezajlott „Góbi háború" eseményeit. Semmilyen hivatalos kommüniké nem jelent meg akkoriban, és később sem. A szemben álló felek némán viselték a másik csapásait, a világgal nem osztották meg híreiket, és mélyen hallgattak nemcsak a harcokról, de még inkább saját veszteségeikről. Ebben a sivatagi háborúban nem adtak ki közleményeket arról, hogy „csapataink harcban állnak". A három hadosztály (körülbelül 20-25 ezer katona) sorsáról azóta sem szólnak a krónikák.

Ami ezzel együtt jár: egyetlen szó sem esett az ismeretlen eredetű repülő tárgyakról, amelyekről pedig sok száz szemtanú szólt, és amivel sikerült „megbolondítani" a kínai és szovjet radarosokat, de bizony még a vezérkari stratégákat is. Vannak, akik szerint nem is történt semmi, csupáncsak az akkoriban szinte „szokásos" összecsapások sorozata a két kommunista hatalom között, amelyek később egyfajta titkos békekötéssel elcsitultak, és amelyekről közös megegyezéssel nem nyilatkoztak soha többé a nemzetközi közvéleménynek.

Mások szerint valóban lehetett egy titkos ufótámaszpont mongol területen. Abban a sivatagban, amely már évezredek óta nehezen megközelíthető, roppant gyéren lakott és kellően titokzatos volt ahhoz, hogy lehetőleg minél kevesebben merészkedjenek oda az ott található furcsaságokat firtatni.