2017. november 6., hétfő

Misztikum a Pilisben: mi a titkuk az ábráknak?

Rejtélyes ábrákat fedeztek fel a '90-es években a Pilis-hegységben, amelynek köze lehet a középkori koronázóvároshoz: Alba Regia-hoz, állítja Aradi Lajos. A kutató évek óta próbálja megfejteni jelentésüket, s tapasztalatait egy előadás keretében osztotta meg a fehérvári közönséggel.

A  Pilis-hegységtől  több ezer kilométerre fekszik Peru és a Nazca sivatag, ám mégis felfedezhető hasonlóság a Dél-amerikai fennsík és a hazánkban  található hegység között. Egy félreeső vidékén, a Pampas de Jumana nevű területen gigantikus méretű mértani alakzatok, monumentális állatfigurák, és nyílegyenes vonalak terjeszkednek. Ezeket a rejtélyes ábrákat  nazca  vonalaknak nevezik, amelyeket  feltehetőleg  az  indiánok  készítettek eddig ismeretlen okokból. – Vélhetőleg közös  játékok helyszínéül  szolgált   a kövekkel körbeépített terület – kezdte előadását Székesfehérváron Aradi Lajos, Pilis-kutató. A bevezetőre azért volt szükség, mert a Dunántúli-Középhegység  egy részében az igazán figyelmesen kutatók észrevettek hasonló nazca-vonal szerű ábrákat.
– A  Pilisben  a legkisebb ábra sokszor nagyobb, mint a nazca kolibri –  folytatta Aradi, aki a ’90-es években egy repülőgépből kitekintve  figyelt fel  a motívumra, s azóta vizsgálja annak jelentőségét.  A Pilis, mint szó Aradi szerint szláv  jövevényszóból keletkezett, kopasz, de egyes kutatók szerint kupa, fejtető, koponya és Koppányra is lehet asszociálni. A koponya, az ezoterikus szemlélet szerint  egy energiaközpontra, a koronacsakrára  utal,   ami  az   összes csakra energiaforrása, és  kiindulópontja.  A  hegységet  Északi irányból körülöleli a Duna, illetve bal oldalról a Visegrádi-hegység. – A műholdfelvételeken a  Pilisnek szív alakja van. A  Dalai Láma magyarországi  látogatása  során azt mondta, azért ment fel a hegyre, mert: “Itt  van a világ szíve!”  –  jelentette ki Aradi, a közönség legnagyobb ámulatára. A szív egy másik energiaközpontra, a szívcsakrára  utal.  Az  ezotériában jártas emberek szerint  a korona-, és szívcsakra   nem lehet egy helyen. A  “pilisi  szív”  közepén Dobogókő  található.
– Többszöri légi keresés után itt bukkantam rá az első ábrára, ami 1,5 kilométer hosszú,  a legmagasabb és legmélyebb pontja  között 200 méter a  szintkülönbség – fejtette  ki gondolatait  Aradi, aki ezzel arra célzott,  hogy ez egy térbeli nazca  vonal.
Aradi meggyőződéssel állítja, hogy a középkori  koronázási hely, Alba Regia, a Pilisben volt,  nem a Közép-Dunántúlon.   A középkor folyamán királyi központ volt a Pilis, az ottani   területek  a királyi család birtokának számítottak, belső területein  pedig titkos királyi vadászkastélyok álltak, amelyek később a pálos rend kolostoraivá  váltak.
Ezzel  szemben Siklósi Gyula, régészprofesszor 1978 óta végez régészeti kutatásokat Székesfehérváron, s mint mondta, ez az ezer éves város mindig az ország szíve,  és szakrális központja volt.
Feltételezések  ide, találgatások oda, nagyon  sok  misztikum és  megmagyarázhatatlan  dolog lengi  körül  évtizedek óta a Pilist. Különleges   történelmi helyszín?  Vagy egyszerűen egy hegység? Megismerni azonban mindenki számára érdekes és tanulságos lehet…
Nézetkülönbségek
A lényeg, hogy szerencsére egyre többet hallani a Pilisről. Egyesek legendákat emlegetnek vele kapcsolatban, mások „pogány” kultuszhelynek tartják, de vannak olyanok is, akik szerint keresztény zarándokhely. Nem tisztünk és nem is áll módunkban eldönteni, hogy mely legendák igazak, hiszen még a valós történelmünket oktatók között is hatalmas nézetkülönbségeket lelhetünk.