UFO baleset Magyarországon-A "Másik objektum"művelet
A múlt század második felében egyes kutatások szerint három ufó baleset történt Magyarország légterében.Az első még valamikor a 60-as években Iregszemcse és Tab között zuhant le.A rendőrség a területet azonnal lezárta,és hamarosan megjelentek a szovjet hadsereg katonái ,és elzavarták a magyar rendőröket.Gondosan összeszedték a maradványokat és a Szovjetunióba szállították.Az eset a környék lakóinak beszámolói alapján ismert.
A második eset 1996.május 26.-án Vass megyében ,Sopron környékén a Torony nevű falucska mellett történt.A falu lakói állították,hogy az egyik éjjel ufó zuhant le látták is ,de senki nem mert közelebb menni,mert az erdő erősen fénylett.Két napra rá megjelent egy űrhajó ,úgy nézett ki ,hogy az ufonauták a társaikért jöttek egy mentőakció keretein belül.Kérdéses ,hogy egyúttal összeszedték-e a lezuhant ufó maradványait.
A harmadik eset a legfigyelemreméltóbb.Ez 1996.szeptember18-án Veszprém megye légterében ,nem messze Ugod községtől,a pápai katonai repülő kiképző központ közelében.Természetesen erről sem volt szabad tudnia a nagy nyilvánosságnak,de valahogy egy-két szigorúan titkos irat illetéktelenek kezébe került és kiszivárgott.
Jelentés
Adta :43-as idő:1996.09.19,00:24
Kapta:02-es Hely :Pápa 28-as pont
A szerda est repülőgép balesettel kapcsolatban okvetlenül ki kell hangsúlyozni,hogy nem egyetlen gép zuhant le.Természetesen ez az információ nem a külvilágnak szól.01-esnek kérem hozzák tudomására ,hogy a másik objektum minden jel szerint Földönkívüli eredetű lehet.Jártam a helyszínen és intézkedtem ,hogy őrzését a mi embereink vegyék át.
Az objektum körülbelül hat méter átmérőjű,kerek,illetve diszkosz alakú,középen körülbelül egy méter 80 centiméter magas,kidudorodó,ismeretlen nagyon kemény fémből készült,amely a vadászgéppel ütközve is alig rongálódott.A zuhanását más természetű hiba okozhatta.A pilóták és a repülőtéri személyzet elmondása szerint ilyenek már hetek óta röpködtek,a radarokon is jól látták őket.Az objektumban egy kis termetű emberre emlékeztető,de szemlátomást nem ember holttestét és egy élőt találtunk.Az ismeretlen lényt a Hivatal emberei-utasításomra-azonnal a Z-4-es bázisra szállították.Még hajnal előtt elvitettem az objektumot szintén a bázisra.Igyekezni fogunk hogy a helyszínt még pirkadat előtt hagyjuk el.Kérem a hivatalt, tegyen meg mindent, hogy az eset híre ne szivárogjon ki .Fenn kell tartani a látszatot ,hogy műszaki hiba következtében csak a MiG zuhant le.
(olvashatatlanná tett kézírás)
M0-43/02-4
Az iratnak nincs fejléce és címzése
A szeptember 18-ai MiG-21-es balesetével kapcsolatban a következőket jelentem(a már közvetlenül az eset után küldött jelentésem kiegészítésképpen).
1. A pilóta nem sérült meg. Elmondása szerint a kapott utasításnak megfelelően vette üldözőbe az ismeretlen repülő tárgyat, azonban az a kezdeti menekülés után hirtelen megállt, és helyben lebegett. D. A. százados, repülőgép-vezető erre nem számított és már nem tudta elkerülni az összeütközést. Úgy véli, a „másik objektum" is műszaki hibával küszködött, innen az összeütközés.
2. Kérjük, tartsák vissza a sajtót. A pilóta nem fog az újságírók rendelkezésére állni, de az sem lenne kívánatos, ha a fél magyar sajtó repülőterünk és bázisunk körül szaglászna. Nem kell említenem, hogy a Repülő- főnökség adta ki. éppen két évvel ezelőtt, a 09-es titkos parancsot az ismeretlen repülő tárgyak megfigyeléséről. A sajtó erről sem szerezhet tudomást; valamint titkolni kell a másik objektum létezését is.
3. Az objektumot a Hivatal emberei vették át elismervény ellenében, amelynek dátuma 1996. szeptember 19. hajnali 3 óra 45 perc. Az objektumot, amely kevéssé sérült, valamint annak halott és élő személyzetét a Hivatal saját teherjárművein szállította el.
4. Javasoljuk a Repülőfőnökségnek, hogy az idegen objektumok most várható nagyszámú megjelenése, valamint saját embereink és gépeink épsége érdekében rendeljenek el repülési tilalmat a pilótáknak. Ennek okaként természetesen a lezuhant MiG-21-es műszaki vizsgálatát kell közölni a nyilvánossággal.
(olvashatatlan aláírás) repülőtér- és bázisparancsnok
Pápa, 1996. szeptember 19. 11 óra 90 perc
Jelentés
A Titkos Műszaki Bizottság a 3-as repülőbázisról a Hivatal vezetőjének, Budapestre
Érkezett: futár által Idő: 1996. szeptember 23. 15.30
1. Megvizsgáltuk a MiG-21-es bisz típusú vadászgép roncsait, amely állítólagos műszaki hiba miatt lezuhant Pápán, pilótája pedig körülbelül fél perccel korábban sikeresen katapultált.
2. Bár a roncson jelentősek az égésnyomok és a tűz pusztítása, megállapítottuk, hogy a gép felszálláskor műszakilag teljesen rendben volt. Sajnos az elavult technológia és az időközben eltelt idő (több. mint húsz év!) megtették hatásukat. Kiderült, hogy ha most nem is történik semmi a géppel, akkor is legfeljebb ötven fel- és leszállást bírt volna ki az elmaradott konstrukció.
3. Nem kétséges, hogy a gép a levegőben összeütközött valamilyen tárggyal vagy másik repülőeszközzel. Erre mutat a fekete doboz adattára is. A gép ugyanis az utolsó pillanatig tökéletesen működött, és csak akkor vált irányíthatatlanná, amikor a pilóta körülbelül ötszáz km/órás sebességgel ütközött az ismeretlen tárgynak.
4. Az ütközés helye többszörös. Az első másodpercben a vadászgép a jobb szárnyprofillal és a géptest alsó jobb oldalával ütközött, a pilótakabin magasságában. A második ütközésre egy tizedmásodperccel később került sor, tudjuk a fekete dobozból. Az idegen tárgy ekkor valósággal elnyírta a gép jobb szárnytövét, és a törzset csaknem felnyitotta, szintén jobb oldalon alul, a pilótakabin mögött.
A harmadik ütközés szintén egy tizedmásodpercen belül zajlott, az tönkretette a hátsó kormánysíkot. A bizottság nem érti, miképpen kerülhetett erre sor. Az eddig felfedezett jelek szerint a vadászgép mintegy felülről oldalt repült az idegen tárgyra, ám három tizedmásodperc múlva az az idegen tárgy már nem csupán a gép alját és oldalát, hanem felül a farokrészt, a függőleges kormánysíkot is érintette, végzetesen. 5. Az ütközés pillanatában az után- égető már nem működött, mindennek azonban a baleset szempontjából nem volt jelentősége.
6. A Bizottság helybenhagyja a pilóta és a gyakorlatvezető döntését. Az ütközés során ugyanis a vadászgép olyan sérüléseket szenvedett, amelyek miatt a biztonságos repülés nem volt folytatható. A gépen sérült a hidraulikai rendszer is; a benne lévő nyomás feltehetően 8-12 másodperc alatt 210 atmoszféráról alig 30-ra eshetett le, ami semmiképpen sem elégséges a gép irányításához. Ugyanez a helyzet a függőleges kormánysíkkal is; az ütközés miatt tönkrement és a gép ekkor már nem volt irányítható. Helyes, hogy az ütközést követő huszonötödik másodpercben, a pilóta jelentéseivel egyetértésben, a gyakorlatvezető parancsot adott a pilótának a gép elhagyására.
7. A kiégett géproncson maradt nyomokból nem állapítható meg egyértelműen, milyen tárggyal ütközött a vadászgép. Feltehető ugyanakkor, hogy a másik repülő objektum sokkal keményebb fémből készült, mint a MiG- 21bisz, valamint hogy annak sebessége az ütközés pillanatában sokkal kisebb, mint a vadászgépé.
8. Következtetés: az ütközés kivédhető lett volna, de csak akkor, ha a pilóta nem kapott egyenes utasítást, amely a másik repülő tárgy követésére szólította fel. A másik objektum repülési tulajdonságai eltérnek a vadászgépétől. Az ütközésre a pilóta nem számíthatott, hiszen nyilván abból indult ki, hogy az a másik tárgy vagy elmenekül előre, vagy kerüli az összeütközést. Hogy szinte „megáll" a levegőben, számára nyilvánvalóan és végképpen elképzelhetetlen volt.
9. Javaslat: a Bizottság úgy látja jónak, hogy a nyilvánosságnak szánt hivatalos jelentésben
a) az illetékesek ne is említsék az ütközést, sem a másik, repülő objektumot;
b) ragaszkodjanak a műszaki hiba változathoz, valamiképpen indokolják meg, hogy a szerencsétlenséget a hidraulika meghibásodása okozta. Nem árt célozni arra sem, hogy ezek kicserélésre szorulnak.
c) a baleset után a MiG-21-esekre elrendelt felszállási tilalom feloldható.
A Titkos Műszaki Bizottság jelentése a 3- as repülőbázisról, 1996. szeptember 23.
Kapta: 02-es Hely: (törölve)
A bázison jó a hangulat. A belső részleget teljesen leválasztottuk a külsőről. A külső legénység csak annyit tud, hogy a belsőben valamilyen fontos kutatás folyik és az esetleges veszélyes kísérletek miatt nincs most átjárás a két részleg között.
Az élettelen állapotban beszállított idegen boncolására még nem került sor. Nehézségek vannak a boncoló személyzet kiválasztásával. Most derült ki, hogy ilyen esetre a Hivatal nem volt felkészülve. Egyetlen olyan boncorvosunk van, aki az igazságügyi boncolások mellett már hivatalunknál is vállalt különféle bizalmas munkákat. (1.számú melléklet, M0- 51/02-7-01) Ám ő most az Egyesült Államokban több hetes továbbképzésen tartózkodik az ottani rendőri-igazságügyi szervek meghívására. Meg kell várnunk viszzatérését. Ekkor is kérdéses lesz azonban a neki segítő személyzet összeállítása. (2.számú melléklet, M0- 51/02-7-02)
A halott idegen testét egyelőre folyékony nitrogénnel behűtöttük, mínusz 196 fokon. Az élővel gondok vannak. Semmilyen táplálékot nem fogad el, pedig mindennel kísérleteztünk. Ennek ellenére az erejét megőrizte. Cellájában keveset mozog. Újabb parancsig nem nyúlunk hozzá, senki se zavarja. De folyamatos az elektronikus megfigyelése (videó), és
a róla készült filmeket kivétel nélkül megőrizzük.
Az elmúlt öt napban egyetlen kísérlet történt arra, hogy valamiféle kommunikáció jöjjön létre közte és köztünk. Azonban semmilyen közeledésünkre nem reagál, az a benyomásunk, haragszik fogságba ejtése miatt. Telepatikus úton sem kommunikál, volt ilyen próbálkozásunk, sikertelen. Igaz, nem is értünk hozzá, szakavatott telepatát pedig a titkosítás miatt nem hívhattunk.
Érvényben van a Hivatal parancsa, hogy az „M0"-akció élő idegenjével csak azok érintkezhetnek, akik kezdettől vele vannak.
Aggasztó, hogy megfigyeléseink szerint ugyan lélegzik - tehát valamilyen módon élettani kapcsolatban van a Földön megszokott gázburokkal, annak összetétele számára nem káros, legalábbis eddig nem volt az - de a táplálék, vagy a külső napfény hiánya végzetes lehet a lény számára. Ez ellen semmit sem tehetünk A belső bázis szakemberei ilyesmihez nem értenek. Biológusunk (49-es) is csak feltételezi, hogy ha a lény valamilyen kozmikus sugárzás révén „veszi” a szervezete számára szükséges energiát, akkor most nem juthat hozzá ahhoz odalent a mélyben, ahol őrizzük.
Félő, hogy a lény megunja a fogságot, és valamilyen erőbehatás révén - amit esetleg szintén kozmikus energiával kapcsol össze - egy napon kinyitja celláját, az összes ajtót és kisétál a szabadba. Van közöttünk, aki ettől tart. Állítják, a lény nyugalmát éppen annak köszönheti, hogy tudja: bármikor távozhat a fogságból, amikor a társai egy másik ufóval érte jönnek...
Megoldandó a titkosítás problémája. Bárkit is engedünk a belső bázisra, aki nem tagja a „Hivatalnak", nem annak dolgozik, vagy eddig még nem tud az „M0"-akcióról, azzal gondjaink lehetnek. Ezt a kockázatot vagy el kell viselnünk további információk szerzése céljából, vagy el kell vetnünk. Ez utóbbi esetben nem lehet tudni, mi lesz az élő idegen sorsa.
További utasításokat várunk.
MO-51/02-7/2.
Szigorúan titkos!
A Titkos Műszaki Bizottság 2/B csoportjának előzetes jelentése a Hivatalnak
Elküldve: 1996. október 1.
A] a jelentés még nem végleges. A végleges csak körülbelül két hónap múlva várható.
B] szükség esetén a benne foglaltak átadhatók a Honvédelmi Minisztérium illetékeseinek.
C] De semmiképpen sem az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottsága elnökének vagy tagjainak!
Tárgy: a Hivatal birtokába került ismeretlen eredetű repülő tárgy technikai vizsgálata.
A jelentésünket fenntartással küldjük el Önöknek. Úgy véljük, túl korai még véleményt mondani a szerkezetről. Kellő adatok híján ezt nem is tesszük meg. Hosszú kutatásra van szükség ahhoz, hogy akárcsak egy kicsivel is többet tudjunk róla.
Amit eddig megállapítottunk, az a következő:
1. A tárgy repülésre alkalmas, és mint repülő eszköz zuhant le. Ezt az ismert előtörténeten kívül röntgenfelvételek is igazolják; a fémburkolatban ugyanis nagy számban találtunk lég- kamrákat. Ezek a madártollakban lévő kamrákra hasonlítanak. A Bizottság tagjai között vita alakult ki ezzel kapcsolatban fis). Az egyik oldal szerint a kamrák a földi légkörben történő repülést könnyítik meg, és csak ott használatosak. [Egy különvélemény szerint, az ufókról eddig kapott híradósok arról is beszámolnak, hogy ezek a szerkezetek a víz alatt /tavakban. tengerekben/ is haladhatnak.
UfÓJELENTES
A jelentés második oldalához láthatóan gemkapoccsal hozzáfűztek valamit
1. sz. dokumentum, részlet a rendőrségi jelentésből. A fejléce törölve
A légkamrákat ez is indokolhatja. De ezt most a Bizottság nem vette figyelembe.) A másik vélemény szerint a kamrákban valamilyen különleges hatás valósul meg, amelynek nagy szerepe lehet a szerkezet repülésében.
2. A fém anyaga igen nagy ellenállású lehet. A törésponton mintát vettünk belőle, de ennek eredménye még nem érkezett meg. Igen nagy százalékarányú, majdhogynem tiszta szilíciumra gyanakszunk.
3. A szerkezet hajtóműve valamiféle gépezet, de ennek mindeddig nem sikerült a végére járnunk. A gép általunk ismeretlen elven működik, feltehetően mágneses hatásokat produkál vagy használ ki. A vélemények itt is megoszlanak. Közülünk egyesek úgy vélik, a haladáshoz, helyváltoztatáshoz szükséges energiát nem is maga a hajtómű állítja elő, hanem azt a szerkezet a kozmoszból nyeri. Valamiféle „erővonalakra", „energiacsatornákra" vagy más fizikai formációkra gyanakodnak.
A másik oldal véleménye: a hajtóerőt éppen ez a szerkezet állítja elő, méghozzá valamilyen, a nukleárishoz hasonló energia segítségével. Amit igen kisméretű „elemekben" hoz magával.
Megjegyzés: ilyen „elemeket" nem találtunk a gépen.
4. Nukleáris sugárzást nem tapasztaltunk.
5. A hajtóművet nem sikerült beindítanunk, bár erre tettünk kísérletet.
Szigorúan titkos!
Gyorsjelentés 02-nek. Küldi: 11-es.
A tanúk kihallgatása biztosított.
Az 1. számú szemtanú balesetet szenvedett, azóta amnéziás tünetekre panaszkodik. Jelenleg idegorvosi kezelés alatt áll egy lakóhelyétől távoli gyógyintézetben. A saját nevére és egyéb adatára sem emlékszik. Senki sem kerestette, de ha erre sor kerül, sem fognak rátalálni. Csak távoli rokonai vannak.
A 2. számú szemtanú hosszabb külföldi utazást nyert egy általunk inspirált szerencsesorsoláson. Megértettük vele: minél tovább utazik, annál jobb neki. Egy évre, 1997 októberéig biztosított a távolléte. Utána majd ráérünk dönteni sorsáról. Jelenleg Ausztráliában van, onnan pár hét múlva Új-Zélandra utaztatja az ezzel megbízott iroda.
A 3. számú szemtanú „sajnálatos módon” összeütközésbe került a törvénnyel. Mint fiatalkorú keveredett egy garázdaságba, a rendőrség letartóztatta. Verekedésért ítélték el, most Tökölön a fiatalkorúak börtönében van. Értesüléseink szerint csak egyszer tett kísérletet arra, hogy a börtönben valakinek ufóélményeiről beszéljen, de kinevették. Előreláthatóan 1998 tavaszáig tölti le büntetését.
-Rendőrségi jelentések
1. sz. dokumentum
(Részlet egy feltehetően rendőrségi jelentésből)
(törölve) Béla, 46 éves helyi lakos szeptember 18-án este személyes bejelentést tett a pápai rendőrkapitányságon. Nevezett személy azt állította, hogy este, sötétedés előtt (a pontos időt nem tudja, mivel karórája javításban van) furcsa jelenséget észlelt Pápa északi részén, a Vaszar-Gecse felé vezető úttól kissé keletre. Hazafelé jött az erdőből, ahová gombát szedni indult. Előbb egy katonai repülőgépet látott, amely a pápai katonai reptérről szállhatott fel, és elég magasan haladt. F. Béla meg is állt, úgy nézte a gépet. Elmondása szerint nem maga a repülő érdekelte, hisz azt nagyon gyakran láthatnak az arrafelé lakók. Legfeljebb azon csodálkozott, hogy ilyen későn, már majdnem este vagy éjszaka is repülnek a vadászpilóták; erre nem sok példa akadt mostanában.
Elmondása szerint egy sötét test is haladt az égen. Ez talán valamivel gyorsabb volt, mint a vadászgép. A sötét test egyszer csak megtorpant és lebegni látszott. F. Béla aztán látta, hogy a vadászgép pilótája egyenesen az ismeretlen test felé repül, Az megpróbált kitérni, ám ekkor a sebessége még nagyon kicsi volt. A vadászgép növelte gyorsaságát, amit hátul kicsapó tűz is mutatott.
F. Béla azt állította, hogy a két test összeütközött. A vadászgép egyenesen rárepült a sötét testre, amely nem elég fürgén mozdult el előle, ezért következett be az összeütközés. De volt egy olyan érzése, hogy a repülőgép-pilóta egyenesen arra a tárgyra vadászott. Az ütközést követően mindkét tárgy eltűnt a szeme elől. Lefelé haladtak és egy domb mögött nyomuk veszett. F. Béla egy pillanattal később nagy robbanást hallott, és az ég alja egy kis időre kivilágosodott.
2. sz. dokumentum
(Részlet egy másik feltehetően szintén rendőrségi jelentésből)
2. sz. dokumentum, részlet egy másik rendőrségi jelentésből. Ez szemlátomást másik írógépen íródott 1996. szeptember 19-én csütörtökön J. T. pápai lakos, munkanélküli, 29 éves férfi környezetében azt terjesztette, hogy az előző esti repülőbalesetet egy ufó okozta. Tudomásunk van róla, hogy mielőtt intézkedtünk nevezett személy felkutatása iránt, már legalább hat vagy hét személynek elmondta állítólagos „megfigyelését". J. T. állította, hogy ő, mint egy ufóklub tagja rendszeresen kijárt a város melletti dombokra, és ott megfigyeléseket végzett. Szeptember 18- án szerdán este is oda indult. Késő éjszaka tért haza, családja már aggódott érte. Igen izgatott lelkiállapotban volt. Azt mondta, egy ufót látott ösz- szeütközni egy repülőgéppel, és hogy nemcsak a vadászgép, hanem az ufó is lezuhant, ü ott volt a közelben. De mielőtt a roncsokhoz ért volna, katonák jelentek meg, majd valamilyen más járműveken civil ruhás fiatal férfiak - amennyire a sötétben láthatta. A katonai gép kiégett, de az ufó nem gyűlt lángra. Mielőtt felfedezték, visz- sza kellett vonulnia. Csak annyit látott, hogy a lezuhant tárgyból kihoznak két testet. Az egyik nyilván halott volt, mert azt letették a roncs mellett és többé nem foglalkoztak vele. A másikat viszont betették egy autóba, amely elin-dult vele haladéktalanul. J. T. nem látta a kocsi rendszámát, Mivel egyre több fegyveres nyüzsgött arrafelé, úgy döntött, hazamegy.
Még aznap éjjel elment otthonról. Azt mondta szüleinek: ha vele valami történne, mondják el mindenkinek, mit látott. Csak annyit közölt, hogy igyekszik eljutni Budapestre, és ott már tudja, kikhez kell mennie, hogy kiderüljön az igazság. Nehogy ezt is elhallgassák, mint annyi mást! Attól kezdve senki sem látta ott Pápán vagy környékén.
Láthatóan egy többoldalas jelentés egyik lapja. A jelentés elejéről 14 sort töröltek
Többoldalas jelentés egyik lapja, elejéről 14 sor törölve
... (vezetéknév törölve) Tibor (17 éves) telefonon hívta az egyik ismert ufókutató hálózat sajtóban is megadott telefonszámát (a hálózat vezetőjének lakásán csengett a készülék) 1996. szeptember 20-án, késő este. Z. Tibor meglehetősen zaklatottan mesélte a következőket:
Ő nem pápai lakos, hanem egy ahhoz közeli faluban lakik, és régóta érdeklik az ufók. Az előző hetekben kétszer is látott azonosítatlan repülő tárgyat, mindig az esti órákban, sötétedéskor vagy közvetlenül utána. Házuk udvaráról távcsővel figyelte a repülő tárgyakat, amelyek általában északi irányban jelentek meg. Mostanában olyankor néha katonai vadászgépek is felszálltak, pedig régebben a nyár folyamán csak nappal röpködtek. Z. Tibornak volt egy olyan érzése, hogy a mostani esti-éjszakai repülések összefüggésben lehetnek az általa is látott ufók elszaporodásával Pápa és környéke légterében.
Z. Tibor elmondta az ufókutató hálózat vezetőjének, hogy szeptember 18-án, szerdán este ufót ugyan nem látott, de mivel másnap hallott a repülőszerencsétlenségről, késő délután Pápára utazott, és megpróbálta felkeresni a város határában azt a helyet, ahol az eset történt. Csodálkozott, hogy negyvennyolc órával az eset után még mindenfelé katonák és rendőrök álltak, és sem őt, sem mást nem engedtek be a kritikus területre. Ott állítólag katonai lövészetet tartanak, és éppen ennek veszélyes volta miatt zárták le a környéket - légmentesen! Z. Tibor ugyan hallotta a környéken lakóktól, hogy azok 18-áról 19-ére virradó hajnalon láttak néhány nagy járművet elhaladni kelet felé. Az egyiken, egy darus kocsin valamilyen ponyvával letakart kerek tárgyat vittek, amely igen nehéz lehetett, mert a jármű lassan haladt. Több személy- gépkocsi ment előtte és utána.
Z. Tibor ebből arra következtet, hogy lezuhant egy ufó, és követelte az ufókutatóktól, hogy nézzenek utána. Tudják meg, voltaképpen mi történt, és hozzák a sajtó tudomására is az eseményeket. Beszélgetőpartnere igyekezett őt megnyugtatni. Érződött, hogy számára igen kínos ez a beszélgetés, mert semmilyen más forrásból nem kapott hasonló információt. A beszélgetés körülbelül tizenegy percig tartott. Z. Tibor egy községi nyilvános, mágneskártyás készülékről beszélt.
Jelentette: (törölve) Vette: (törölve). Bp.
Idő: 1996. szeptember 21. 09.15.
Feltehetően magnóra rögzített beszélgetés.
„B": A sajtó távol tartása nem lesz nehéz. Ilyen balesetek az utóbbi években is előfordultak. Mindenki tudja, hogy a MiG-21-esek elavultak és balesetveszélyesek, hogy szívesen kicserélnénk őket, ha lenne pénzünk másféle vadászgépekre. Tehát az esemény - ha csak ennyit tudnak róla - nem veszélyes.
„Z": De nem ennyit tudnak róla! Látták a rendőrségi jelentést is!
„B": Már keressük azt a két embert, a két szemtanút. F. Béla előkerült, hisz a kilétét nem volt nehéz megállapítani. Mielőtt a baleset körülményeit kutató független bizottság megérkezett a helyszínre, öt már el- távolítottuk onnan. A másik szemtanúval bajok lehetnek, ugyanis eltűnt. Volt annyira óvatos, és elég sok ufó- irodalmat olvasott, hát sejtette, mi következik.
„B": A sajtó továbbra is csak annyit fog tudni, méghozzá a ma este hivatalosan közzétett jelentéből, hogy a gépet vezető százados az újonnan elkezdett „éjszakai kiképzési gyakorlatok” keretében szállt fel 18 óra 30 perckor, és „műrepülő-gyakorlatokba” kezdett. Ezt a laikusok el fogják hinni. A szakértő bizottság a jelentésében majd összehordja az ilyenkor szokásos dolgokat. A szakzsargont és az állítólagos „eseményeket”. A vízszintes fordulót, a bukfencet és a többit. Aztán azt, hogy a pilóta nem sokkal leszállás előtt valamilyen „belső rendellenességet" észlelt, az utánégető néhány üzemanyag-fúvókája eltört, és az üzemanyagot nem a gép motorjának égésterébe nyomta, hanem mellé. Lángra lobbant ott minden, és meghibásodott a hidraulikai rendszer. Ez egy remek hivatkozási alap, hisz „leszállás előtt a gép kormányozhatatlanná vált". Utasították a pilótát, hogy mezőgazdasági terület fölött, körülbelül száz méteres magasságban hagyja el a gépet, nehogy odavesszen ő is. A bizottság majd megállapítja, hogy úgy a pilóta, mint a katapultálásra parancsot adó földi gyakorlatvezető helyesen cselekedett.
„H”: Hihető lesz ez így?
„Z": Műszaki szempontból tökéletes. A fekete dobozt nem bocsátjuk a bizottság rendelkezésére, majd azt mondjuk, még tart a keresése.
„B": Később azonban a sajtóval azt közöljük, hogy a doboz előkerült, és megerősíti ezeket a feltételezéseket.
„H”: Nem került illetéktelen személy a kritikus területre, akkor?
„Z”: Nem, kivéve az eltűnt állítólagos szemtanút, J. T.-t.
„G”: Akkor foglaljuk össze a dolgokat, uraim. A „másik objektumról" egy szót sem senkinek, még bizalmas, beavatott körben sem! Erről az objektumról nevezzük el az akciót „MO-nak” („másik objektum"). Később születik döntés arról, mi legyen a bázisra szállított repülő tárggyal és az életben maradt idegennel. Ez nem csupán ránk tartozik. Egyelőre az a legfontosabb, hogy a sajtó csak annyit írjon az eseményről, amennyit hasonló esetekben eddig is írtak.
A sajtó számára készült „hivatalos" jelentés a balesetről
1996. szeptember 18-án Pápáról szállt fel az 5822-es oldalszámú géppel a taszári Dobai(y) Attila százados, aki ekkor teljesítette az évi 23-dik repült óráját.
A feladata összetett műrepülés volt, ezért a feladat szinte teljes ideje alatt működik az utánégető. A felszállás után a hajózó kirepült az adott légtérbe és megkezdte a feladatot. A repülés hatodik percében a fő hidraulika rendszerben a nyomás intenzíven csökkent, majd a kabinban kigyulladtak a jelzőlámpák. Ezzel párhuzamosan csökkent a hajtómű tolóereje is és az irányítás is egyre nehézkesebbé vált. Ezt a problémát a pilóta kézi vezérléssel kompenzálta, majd jelentette a helyzetet Máté László alezredes repveznek, aki elmondta a tudnivalókat erre az esetre. A hajózó megszakította a feladatot, és a legrövidebb úton hazaindult. A futóművet vészeljárással engedte ki, de a reptérre már nem jutott el, mert a kormányozhatóság teljesen megszűnt. A reptér elejétől három kilométerre, élesen döntött fordulóban, 10O-150 m magasságban, a pilóta társai szeme láttára katapultált.
A gép közel háthelyzetben 18 óra 42'-kor csapódott a Pápát Adásztevellel összekötő út mellé. A roncs kettészakadva átrepült az út túloldalára kerozinnal beterítve a környéket. A pilóta kisebb sérüléssel ért földet 100 méterre a roncstól. A sérüléseit a kézelfogó rendszer okozta.
A vizsgálat megállapította, hogy a gép utánégető terében az egyik forszázs kollektor eltörött. Ennek szúró- lángja átégette a törzset, mintegy 1,5 méteres részen a stabilizátor alatt. Átégett az a két hidraulika vezeték is, ami a GSF redőnyökhöz vezetett, ezért az nem működött, így a tolóerő csökkent, és a gép emiatt süllyedt.
Forrás:Ufo magazin
A második eset 1996.május 26.-án Vass megyében ,Sopron környékén a Torony nevű falucska mellett történt.A falu lakói állították,hogy az egyik éjjel ufó zuhant le látták is ,de senki nem mert közelebb menni,mert az erdő erősen fénylett.Két napra rá megjelent egy űrhajó ,úgy nézett ki ,hogy az ufonauták a társaikért jöttek egy mentőakció keretein belül.Kérdéses ,hogy egyúttal összeszedték-e a lezuhant ufó maradványait.
A harmadik eset a legfigyelemreméltóbb.Ez 1996.szeptember18-án Veszprém megye légterében ,nem messze Ugod községtől,a pápai katonai repülő kiképző központ közelében.Természetesen erről sem volt szabad tudnia a nagy nyilvánosságnak,de valahogy egy-két szigorúan titkos irat illetéktelenek kezébe került és kiszivárgott.
Jelentés
Adta :43-as idő:1996.09.19,00:24
Kapta:02-es Hely :Pápa 28-as pont
A szerda est repülőgép balesettel kapcsolatban okvetlenül ki kell hangsúlyozni,hogy nem egyetlen gép zuhant le.Természetesen ez az információ nem a külvilágnak szól.01-esnek kérem hozzák tudomására ,hogy a másik objektum minden jel szerint Földönkívüli eredetű lehet.Jártam a helyszínen és intézkedtem ,hogy őrzését a mi embereink vegyék át.
Az objektum körülbelül hat méter átmérőjű,kerek,illetve diszkosz alakú,középen körülbelül egy méter 80 centiméter magas,kidudorodó,ismeretlen nagyon kemény fémből készült,amely a vadászgéppel ütközve is alig rongálódott.A zuhanását más természetű hiba okozhatta.A pilóták és a repülőtéri személyzet elmondása szerint ilyenek már hetek óta röpködtek,a radarokon is jól látták őket.Az objektumban egy kis termetű emberre emlékeztető,de szemlátomást nem ember holttestét és egy élőt találtunk.Az ismeretlen lényt a Hivatal emberei-utasításomra-azonnal a Z-4-es bázisra szállították.Még hajnal előtt elvitettem az objektumot szintén a bázisra.Igyekezni fogunk hogy a helyszínt még pirkadat előtt hagyjuk el.Kérem a hivatalt, tegyen meg mindent, hogy az eset híre ne szivárogjon ki .Fenn kell tartani a látszatot ,hogy műszaki hiba következtében csak a MiG zuhant le.
(olvashatatlanná tett kézírás)
M0-43/02-4
Az iratnak nincs fejléce és címzése
A szeptember 18-ai MiG-21-es balesetével kapcsolatban a következőket jelentem(a már közvetlenül az eset után küldött jelentésem kiegészítésképpen).
1. A pilóta nem sérült meg. Elmondása szerint a kapott utasításnak megfelelően vette üldözőbe az ismeretlen repülő tárgyat, azonban az a kezdeti menekülés után hirtelen megállt, és helyben lebegett. D. A. százados, repülőgép-vezető erre nem számított és már nem tudta elkerülni az összeütközést. Úgy véli, a „másik objektum" is műszaki hibával küszködött, innen az összeütközés.
2. Kérjük, tartsák vissza a sajtót. A pilóta nem fog az újságírók rendelkezésére állni, de az sem lenne kívánatos, ha a fél magyar sajtó repülőterünk és bázisunk körül szaglászna. Nem kell említenem, hogy a Repülő- főnökség adta ki. éppen két évvel ezelőtt, a 09-es titkos parancsot az ismeretlen repülő tárgyak megfigyeléséről. A sajtó erről sem szerezhet tudomást; valamint titkolni kell a másik objektum létezését is.
3. Az objektumot a Hivatal emberei vették át elismervény ellenében, amelynek dátuma 1996. szeptember 19. hajnali 3 óra 45 perc. Az objektumot, amely kevéssé sérült, valamint annak halott és élő személyzetét a Hivatal saját teherjárművein szállította el.
4. Javasoljuk a Repülőfőnökségnek, hogy az idegen objektumok most várható nagyszámú megjelenése, valamint saját embereink és gépeink épsége érdekében rendeljenek el repülési tilalmat a pilótáknak. Ennek okaként természetesen a lezuhant MiG-21-es műszaki vizsgálatát kell közölni a nyilvánossággal.
(olvashatatlan aláírás) repülőtér- és bázisparancsnok
Pápa, 1996. szeptember 19. 11 óra 90 perc
Jelentés
A Titkos Műszaki Bizottság a 3-as repülőbázisról a Hivatal vezetőjének, Budapestre
Érkezett: futár által Idő: 1996. szeptember 23. 15.30
1. Megvizsgáltuk a MiG-21-es bisz típusú vadászgép roncsait, amely állítólagos műszaki hiba miatt lezuhant Pápán, pilótája pedig körülbelül fél perccel korábban sikeresen katapultált.
2. Bár a roncson jelentősek az égésnyomok és a tűz pusztítása, megállapítottuk, hogy a gép felszálláskor műszakilag teljesen rendben volt. Sajnos az elavult technológia és az időközben eltelt idő (több. mint húsz év!) megtették hatásukat. Kiderült, hogy ha most nem is történik semmi a géppel, akkor is legfeljebb ötven fel- és leszállást bírt volna ki az elmaradott konstrukció.
3. Nem kétséges, hogy a gép a levegőben összeütközött valamilyen tárggyal vagy másik repülőeszközzel. Erre mutat a fekete doboz adattára is. A gép ugyanis az utolsó pillanatig tökéletesen működött, és csak akkor vált irányíthatatlanná, amikor a pilóta körülbelül ötszáz km/órás sebességgel ütközött az ismeretlen tárgynak.
4. Az ütközés helye többszörös. Az első másodpercben a vadászgép a jobb szárnyprofillal és a géptest alsó jobb oldalával ütközött, a pilótakabin magasságában. A második ütközésre egy tizedmásodperccel később került sor, tudjuk a fekete dobozból. Az idegen tárgy ekkor valósággal elnyírta a gép jobb szárnytövét, és a törzset csaknem felnyitotta, szintén jobb oldalon alul, a pilótakabin mögött.
A harmadik ütközés szintén egy tizedmásodpercen belül zajlott, az tönkretette a hátsó kormánysíkot. A bizottság nem érti, miképpen kerülhetett erre sor. Az eddig felfedezett jelek szerint a vadászgép mintegy felülről oldalt repült az idegen tárgyra, ám három tizedmásodperc múlva az az idegen tárgy már nem csupán a gép alját és oldalát, hanem felül a farokrészt, a függőleges kormánysíkot is érintette, végzetesen. 5. Az ütközés pillanatában az után- égető már nem működött, mindennek azonban a baleset szempontjából nem volt jelentősége.
6. A Bizottság helybenhagyja a pilóta és a gyakorlatvezető döntését. Az ütközés során ugyanis a vadászgép olyan sérüléseket szenvedett, amelyek miatt a biztonságos repülés nem volt folytatható. A gépen sérült a hidraulikai rendszer is; a benne lévő nyomás feltehetően 8-12 másodperc alatt 210 atmoszféráról alig 30-ra eshetett le, ami semmiképpen sem elégséges a gép irányításához. Ugyanez a helyzet a függőleges kormánysíkkal is; az ütközés miatt tönkrement és a gép ekkor már nem volt irányítható. Helyes, hogy az ütközést követő huszonötödik másodpercben, a pilóta jelentéseivel egyetértésben, a gyakorlatvezető parancsot adott a pilótának a gép elhagyására.
7. A kiégett géproncson maradt nyomokból nem állapítható meg egyértelműen, milyen tárggyal ütközött a vadászgép. Feltehető ugyanakkor, hogy a másik repülő objektum sokkal keményebb fémből készült, mint a MiG- 21bisz, valamint hogy annak sebessége az ütközés pillanatában sokkal kisebb, mint a vadászgépé.
8. Következtetés: az ütközés kivédhető lett volna, de csak akkor, ha a pilóta nem kapott egyenes utasítást, amely a másik repülő tárgy követésére szólította fel. A másik objektum repülési tulajdonságai eltérnek a vadászgépétől. Az ütközésre a pilóta nem számíthatott, hiszen nyilván abból indult ki, hogy az a másik tárgy vagy elmenekül előre, vagy kerüli az összeütközést. Hogy szinte „megáll" a levegőben, számára nyilvánvalóan és végképpen elképzelhetetlen volt.
9. Javaslat: a Bizottság úgy látja jónak, hogy a nyilvánosságnak szánt hivatalos jelentésben
a) az illetékesek ne is említsék az ütközést, sem a másik, repülő objektumot;
b) ragaszkodjanak a műszaki hiba változathoz, valamiképpen indokolják meg, hogy a szerencsétlenséget a hidraulika meghibásodása okozta. Nem árt célozni arra sem, hogy ezek kicserélésre szorulnak.
c) a baleset után a MiG-21-esekre elrendelt felszállási tilalom feloldható.
A Titkos Műszaki Bizottság jelentése a 3- as repülőbázisról, 1996. szeptember 23.
Kapta: 02-es Hely: (törölve)
A bázison jó a hangulat. A belső részleget teljesen leválasztottuk a külsőről. A külső legénység csak annyit tud, hogy a belsőben valamilyen fontos kutatás folyik és az esetleges veszélyes kísérletek miatt nincs most átjárás a két részleg között.
Az élettelen állapotban beszállított idegen boncolására még nem került sor. Nehézségek vannak a boncoló személyzet kiválasztásával. Most derült ki, hogy ilyen esetre a Hivatal nem volt felkészülve. Egyetlen olyan boncorvosunk van, aki az igazságügyi boncolások mellett már hivatalunknál is vállalt különféle bizalmas munkákat. (1.számú melléklet, M0- 51/02-7-01) Ám ő most az Egyesült Államokban több hetes továbbképzésen tartózkodik az ottani rendőri-igazságügyi szervek meghívására. Meg kell várnunk viszzatérését. Ekkor is kérdéses lesz azonban a neki segítő személyzet összeállítása. (2.számú melléklet, M0- 51/02-7-02)
A halott idegen testét egyelőre folyékony nitrogénnel behűtöttük, mínusz 196 fokon. Az élővel gondok vannak. Semmilyen táplálékot nem fogad el, pedig mindennel kísérleteztünk. Ennek ellenére az erejét megőrizte. Cellájában keveset mozog. Újabb parancsig nem nyúlunk hozzá, senki se zavarja. De folyamatos az elektronikus megfigyelése (videó), és
a róla készült filmeket kivétel nélkül megőrizzük.
Az elmúlt öt napban egyetlen kísérlet történt arra, hogy valamiféle kommunikáció jöjjön létre közte és köztünk. Azonban semmilyen közeledésünkre nem reagál, az a benyomásunk, haragszik fogságba ejtése miatt. Telepatikus úton sem kommunikál, volt ilyen próbálkozásunk, sikertelen. Igaz, nem is értünk hozzá, szakavatott telepatát pedig a titkosítás miatt nem hívhattunk.
Érvényben van a Hivatal parancsa, hogy az „M0"-akció élő idegenjével csak azok érintkezhetnek, akik kezdettől vele vannak.
Aggasztó, hogy megfigyeléseink szerint ugyan lélegzik - tehát valamilyen módon élettani kapcsolatban van a Földön megszokott gázburokkal, annak összetétele számára nem káros, legalábbis eddig nem volt az - de a táplálék, vagy a külső napfény hiánya végzetes lehet a lény számára. Ez ellen semmit sem tehetünk A belső bázis szakemberei ilyesmihez nem értenek. Biológusunk (49-es) is csak feltételezi, hogy ha a lény valamilyen kozmikus sugárzás révén „veszi” a szervezete számára szükséges energiát, akkor most nem juthat hozzá ahhoz odalent a mélyben, ahol őrizzük.
Félő, hogy a lény megunja a fogságot, és valamilyen erőbehatás révén - amit esetleg szintén kozmikus energiával kapcsol össze - egy napon kinyitja celláját, az összes ajtót és kisétál a szabadba. Van közöttünk, aki ettől tart. Állítják, a lény nyugalmát éppen annak köszönheti, hogy tudja: bármikor távozhat a fogságból, amikor a társai egy másik ufóval érte jönnek...
Megoldandó a titkosítás problémája. Bárkit is engedünk a belső bázisra, aki nem tagja a „Hivatalnak", nem annak dolgozik, vagy eddig még nem tud az „M0"-akcióról, azzal gondjaink lehetnek. Ezt a kockázatot vagy el kell viselnünk további információk szerzése céljából, vagy el kell vetnünk. Ez utóbbi esetben nem lehet tudni, mi lesz az élő idegen sorsa.
További utasításokat várunk.
MO-51/02-7/2.
Szigorúan titkos!
A Titkos Műszaki Bizottság 2/B csoportjának előzetes jelentése a Hivatalnak
Elküldve: 1996. október 1.
A] a jelentés még nem végleges. A végleges csak körülbelül két hónap múlva várható.
B] szükség esetén a benne foglaltak átadhatók a Honvédelmi Minisztérium illetékeseinek.
C] De semmiképpen sem az Ország- gyűlés Honvédelmi Bizottsága elnökének vagy tagjainak!
Tárgy: a Hivatal birtokába került ismeretlen eredetű repülő tárgy technikai vizsgálata.
A jelentésünket fenntartással küldjük el Önöknek. Úgy véljük, túl korai még véleményt mondani a szerkezetről. Kellő adatok híján ezt nem is tesszük meg. Hosszú kutatásra van szükség ahhoz, hogy akárcsak egy kicsivel is többet tudjunk róla.
Amit eddig megállapítottunk, az a következő:
1. A tárgy repülésre alkalmas, és mint repülő eszköz zuhant le. Ezt az ismert előtörténeten kívül röntgenfelvételek is igazolják; a fémburkolatban ugyanis nagy számban találtunk lég- kamrákat. Ezek a madártollakban lévő kamrákra hasonlítanak. A Bizottság tagjai között vita alakult ki ezzel kapcsolatban fis). Az egyik oldal szerint a kamrák a földi légkörben történő repülést könnyítik meg, és csak ott használatosak. [Egy különvélemény szerint, az ufókról eddig kapott híradósok arról is beszámolnak, hogy ezek a szerkezetek a víz alatt /tavakban. tengerekben/ is haladhatnak.
UfÓJELENTES
A jelentés második oldalához láthatóan gemkapoccsal hozzáfűztek valamit
1. sz. dokumentum, részlet a rendőrségi jelentésből. A fejléce törölve
A légkamrákat ez is indokolhatja. De ezt most a Bizottság nem vette figyelembe.) A másik vélemény szerint a kamrákban valamilyen különleges hatás valósul meg, amelynek nagy szerepe lehet a szerkezet repülésében.
2. A fém anyaga igen nagy ellenállású lehet. A törésponton mintát vettünk belőle, de ennek eredménye még nem érkezett meg. Igen nagy százalékarányú, majdhogynem tiszta szilíciumra gyanakszunk.
3. A szerkezet hajtóműve valamiféle gépezet, de ennek mindeddig nem sikerült a végére járnunk. A gép általunk ismeretlen elven működik, feltehetően mágneses hatásokat produkál vagy használ ki. A vélemények itt is megoszlanak. Közülünk egyesek úgy vélik, a haladáshoz, helyváltoztatáshoz szükséges energiát nem is maga a hajtómű állítja elő, hanem azt a szerkezet a kozmoszból nyeri. Valamiféle „erővonalakra", „energiacsatornákra" vagy más fizikai formációkra gyanakodnak.
A másik oldal véleménye: a hajtóerőt éppen ez a szerkezet állítja elő, méghozzá valamilyen, a nukleárishoz hasonló energia segítségével. Amit igen kisméretű „elemekben" hoz magával.
Megjegyzés: ilyen „elemeket" nem találtunk a gépen.
4. Nukleáris sugárzást nem tapasztaltunk.
5. A hajtóművet nem sikerült beindítanunk, bár erre tettünk kísérletet.
Szigorúan titkos!
Gyorsjelentés 02-nek. Küldi: 11-es.A tanúk kihallgatása biztosított.
Az 1. számú szemtanú balesetet szenvedett, azóta amnéziás tünetekre panaszkodik. Jelenleg idegorvosi kezelés alatt áll egy lakóhelyétől távoli gyógyintézetben. A saját nevére és egyéb adatára sem emlékszik. Senki sem kerestette, de ha erre sor kerül, sem fognak rátalálni. Csak távoli rokonai vannak.
A 2. számú szemtanú hosszabb külföldi utazást nyert egy általunk inspirált szerencsesorsoláson. Megértettük vele: minél tovább utazik, annál jobb neki. Egy évre, 1997 októberéig biztosított a távolléte. Utána majd ráérünk dönteni sorsáról. Jelenleg Ausztráliában van, onnan pár hét múlva Új-Zélandra utaztatja az ezzel megbízott iroda.
A 3. számú szemtanú „sajnálatos módon” összeütközésbe került a törvénnyel. Mint fiatalkorú keveredett egy garázdaságba, a rendőrség letartóztatta. Verekedésért ítélték el, most Tökölön a fiatalkorúak börtönében van. Értesüléseink szerint csak egyszer tett kísérletet arra, hogy a börtönben valakinek ufóélményeiről beszéljen, de kinevették. Előreláthatóan 1998 tavaszáig tölti le büntetését.
-Rendőrségi jelentések
1. sz. dokumentum
(Részlet egy feltehetően rendőrségi jelentésből)
(törölve) Béla, 46 éves helyi lakos szeptember 18-án este személyes bejelentést tett a pápai rendőrkapitányságon. Nevezett személy azt állította, hogy este, sötétedés előtt (a pontos időt nem tudja, mivel karórája javításban van) furcsa jelenséget észlelt Pápa északi részén, a Vaszar-Gecse felé vezető úttól kissé keletre. Hazafelé jött az erdőből, ahová gombát szedni indult. Előbb egy katonai repülőgépet látott, amely a pápai katonai reptérről szállhatott fel, és elég magasan haladt. F. Béla meg is állt, úgy nézte a gépet. Elmondása szerint nem maga a repülő érdekelte, hisz azt nagyon gyakran láthatnak az arrafelé lakók. Legfeljebb azon csodálkozott, hogy ilyen későn, már majdnem este vagy éjszaka is repülnek a vadászpilóták; erre nem sok példa akadt mostanában.
Elmondása szerint egy sötét test is haladt az égen. Ez talán valamivel gyorsabb volt, mint a vadászgép. A sötét test egyszer csak megtorpant és lebegni látszott. F. Béla aztán látta, hogy a vadászgép pilótája egyenesen az ismeretlen test felé repül, Az megpróbált kitérni, ám ekkor a sebessége még nagyon kicsi volt. A vadászgép növelte gyorsaságát, amit hátul kicsapó tűz is mutatott.
F. Béla azt állította, hogy a két test összeütközött. A vadászgép egyenesen rárepült a sötét testre, amely nem elég fürgén mozdult el előle, ezért következett be az összeütközés. De volt egy olyan érzése, hogy a repülőgép-pilóta egyenesen arra a tárgyra vadászott. Az ütközést követően mindkét tárgy eltűnt a szeme elől. Lefelé haladtak és egy domb mögött nyomuk veszett. F. Béla egy pillanattal később nagy robbanást hallott, és az ég alja egy kis időre kivilágosodott.
2. sz. dokumentum
(Részlet egy másik feltehetően szintén rendőrségi jelentésből)
2. sz. dokumentum, részlet egy másik rendőrségi jelentésből. Ez szemlátomást másik írógépen íródott 1996. szeptember 19-én csütörtökön J. T. pápai lakos, munkanélküli, 29 éves férfi környezetében azt terjesztette, hogy az előző esti repülőbalesetet egy ufó okozta. Tudomásunk van róla, hogy mielőtt intézkedtünk nevezett személy felkutatása iránt, már legalább hat vagy hét személynek elmondta állítólagos „megfigyelését". J. T. állította, hogy ő, mint egy ufóklub tagja rendszeresen kijárt a város melletti dombokra, és ott megfigyeléseket végzett. Szeptember 18- án szerdán este is oda indult. Késő éjszaka tért haza, családja már aggódott érte. Igen izgatott lelkiállapotban volt. Azt mondta, egy ufót látott ösz- szeütközni egy repülőgéppel, és hogy nemcsak a vadászgép, hanem az ufó is lezuhant, ü ott volt a közelben. De mielőtt a roncsokhoz ért volna, katonák jelentek meg, majd valamilyen más járműveken civil ruhás fiatal férfiak - amennyire a sötétben láthatta. A katonai gép kiégett, de az ufó nem gyűlt lángra. Mielőtt felfedezték, visz- sza kellett vonulnia. Csak annyit látott, hogy a lezuhant tárgyból kihoznak két testet. Az egyik nyilván halott volt, mert azt letették a roncs mellett és többé nem foglalkoztak vele. A másikat viszont betették egy autóba, amely elin-dult vele haladéktalanul. J. T. nem látta a kocsi rendszámát, Mivel egyre több fegyveres nyüzsgött arrafelé, úgy döntött, hazamegy.
Még aznap éjjel elment otthonról. Azt mondta szüleinek: ha vele valami történne, mondják el mindenkinek, mit látott. Csak annyit közölt, hogy igyekszik eljutni Budapestre, és ott már tudja, kikhez kell mennie, hogy kiderüljön az igazság. Nehogy ezt is elhallgassák, mint annyi mást! Attól kezdve senki sem látta ott Pápán vagy környékén.
Láthatóan egy többoldalas jelentés egyik lapja. A jelentés elejéről 14 sort töröltek
Többoldalas jelentés egyik lapja, elejéről 14 sor törölve
... (vezetéknév törölve) Tibor (17 éves) telefonon hívta az egyik ismert ufókutató hálózat sajtóban is megadott telefonszámát (a hálózat vezetőjének lakásán csengett a készülék) 1996. szeptember 20-án, késő este. Z. Tibor meglehetősen zaklatottan mesélte a következőket:
Ő nem pápai lakos, hanem egy ahhoz közeli faluban lakik, és régóta érdeklik az ufók. Az előző hetekben kétszer is látott azonosítatlan repülő tárgyat, mindig az esti órákban, sötétedéskor vagy közvetlenül utána. Házuk udvaráról távcsővel figyelte a repülő tárgyakat, amelyek általában északi irányban jelentek meg. Mostanában olyankor néha katonai vadászgépek is felszálltak, pedig régebben a nyár folyamán csak nappal röpködtek. Z. Tibornak volt egy olyan érzése, hogy a mostani esti-éjszakai repülések összefüggésben lehetnek az általa is látott ufók elszaporodásával Pápa és környéke légterében.
Z. Tibor elmondta az ufókutató hálózat vezetőjének, hogy szeptember 18-án, szerdán este ufót ugyan nem látott, de mivel másnap hallott a repülőszerencsétlenségről, késő délután Pápára utazott, és megpróbálta felkeresni a város határában azt a helyet, ahol az eset történt. Csodálkozott, hogy negyvennyolc órával az eset után még mindenfelé katonák és rendőrök álltak, és sem őt, sem mást nem engedtek be a kritikus területre. Ott állítólag katonai lövészetet tartanak, és éppen ennek veszélyes volta miatt zárták le a környéket - légmentesen! Z. Tibor ugyan hallotta a környéken lakóktól, hogy azok 18-áról 19-ére virradó hajnalon láttak néhány nagy járművet elhaladni kelet felé. Az egyiken, egy darus kocsin valamilyen ponyvával letakart kerek tárgyat vittek, amely igen nehéz lehetett, mert a jármű lassan haladt. Több személy- gépkocsi ment előtte és utána.
Z. Tibor ebből arra következtet, hogy lezuhant egy ufó, és követelte az ufókutatóktól, hogy nézzenek utána. Tudják meg, voltaképpen mi történt, és hozzák a sajtó tudomására is az eseményeket. Beszélgetőpartnere igyekezett őt megnyugtatni. Érződött, hogy számára igen kínos ez a beszélgetés, mert semmilyen más forrásból nem kapott hasonló információt. A beszélgetés körülbelül tizenegy percig tartott. Z. Tibor egy községi nyilvános, mágneskártyás készülékről beszélt.
Jelentette: (törölve) Vette: (törölve). Bp.
Idő: 1996. szeptember 21. 09.15.
Feltehetően magnóra rögzített beszélgetés.
„B": A sajtó távol tartása nem lesz nehéz. Ilyen balesetek az utóbbi években is előfordultak. Mindenki tudja, hogy a MiG-21-esek elavultak és balesetveszélyesek, hogy szívesen kicserélnénk őket, ha lenne pénzünk másféle vadászgépekre. Tehát az esemény - ha csak ennyit tudnak róla - nem veszélyes.
„Z": De nem ennyit tudnak róla! Látták a rendőrségi jelentést is!
„B": Már keressük azt a két embert, a két szemtanút. F. Béla előkerült, hisz a kilétét nem volt nehéz megállapítani. Mielőtt a baleset körülményeit kutató független bizottság megérkezett a helyszínre, öt már el- távolítottuk onnan. A másik szemtanúval bajok lehetnek, ugyanis eltűnt. Volt annyira óvatos, és elég sok ufó- irodalmat olvasott, hát sejtette, mi következik.
„B": A sajtó továbbra is csak annyit fog tudni, méghozzá a ma este hivatalosan közzétett jelentéből, hogy a gépet vezető százados az újonnan elkezdett „éjszakai kiképzési gyakorlatok” keretében szállt fel 18 óra 30 perckor, és „műrepülő-gyakorlatokba” kezdett. Ezt a laikusok el fogják hinni. A szakértő bizottság a jelentésében majd összehordja az ilyenkor szokásos dolgokat. A szakzsargont és az állítólagos „eseményeket”. A vízszintes fordulót, a bukfencet és a többit. Aztán azt, hogy a pilóta nem sokkal leszállás előtt valamilyen „belső rendellenességet" észlelt, az utánégető néhány üzemanyag-fúvókája eltört, és az üzemanyagot nem a gép motorjának égésterébe nyomta, hanem mellé. Lángra lobbant ott minden, és meghibásodott a hidraulikai rendszer. Ez egy remek hivatkozási alap, hisz „leszállás előtt a gép kormányozhatatlanná vált". Utasították a pilótát, hogy mezőgazdasági terület fölött, körülbelül száz méteres magasságban hagyja el a gépet, nehogy odavesszen ő is. A bizottság majd megállapítja, hogy úgy a pilóta, mint a katapultálásra parancsot adó földi gyakorlatvezető helyesen cselekedett.
„H”: Hihető lesz ez így?
„Z": Műszaki szempontból tökéletes. A fekete dobozt nem bocsátjuk a bizottság rendelkezésére, majd azt mondjuk, még tart a keresése.
„B": Később azonban a sajtóval azt közöljük, hogy a doboz előkerült, és megerősíti ezeket a feltételezéseket.
„H”: Nem került illetéktelen személy a kritikus területre, akkor?
„Z”: Nem, kivéve az eltűnt állítólagos szemtanút, J. T.-t.
„G”: Akkor foglaljuk össze a dolgokat, uraim. A „másik objektumról" egy szót sem senkinek, még bizalmas, beavatott körben sem! Erről az objektumról nevezzük el az akciót „MO-nak” („másik objektum"). Később születik döntés arról, mi legyen a bázisra szállított repülő tárggyal és az életben maradt idegennel. Ez nem csupán ránk tartozik. Egyelőre az a legfontosabb, hogy a sajtó csak annyit írjon az eseményről, amennyit hasonló esetekben eddig is írtak.
A sajtó számára készült „hivatalos" jelentés a balesetről
1996. szeptember 18-án Pápáról szállt fel az 5822-es oldalszámú géppel a taszári Dobai(y) Attila százados, aki ekkor teljesítette az évi 23-dik repült óráját.
A feladata összetett műrepülés volt, ezért a feladat szinte teljes ideje alatt működik az utánégető. A felszállás után a hajózó kirepült az adott légtérbe és megkezdte a feladatot. A repülés hatodik percében a fő hidraulika rendszerben a nyomás intenzíven csökkent, majd a kabinban kigyulladtak a jelzőlámpák. Ezzel párhuzamosan csökkent a hajtómű tolóereje is és az irányítás is egyre nehézkesebbé vált. Ezt a problémát a pilóta kézi vezérléssel kompenzálta, majd jelentette a helyzetet Máté László alezredes repveznek, aki elmondta a tudnivalókat erre az esetre. A hajózó megszakította a feladatot, és a legrövidebb úton hazaindult. A futóművet vészeljárással engedte ki, de a reptérre már nem jutott el, mert a kormányozhatóság teljesen megszűnt. A reptér elejétől három kilométerre, élesen döntött fordulóban, 10O-150 m magasságban, a pilóta társai szeme láttára katapultált.
A gép közel háthelyzetben 18 óra 42'-kor csapódott a Pápát Adásztevellel összekötő út mellé. A roncs kettészakadva átrepült az út túloldalára kerozinnal beterítve a környéket. A pilóta kisebb sérüléssel ért földet 100 méterre a roncstól. A sérüléseit a kézelfogó rendszer okozta.
A vizsgálat megállapította, hogy a gép utánégető terében az egyik forszázs kollektor eltörött. Ennek szúró- lángja átégette a törzset, mintegy 1,5 méteres részen a stabilizátor alatt. Átégett az a két hidraulika vezeték is, ami a GSF redőnyökhöz vezetett, ezért az nem működött, így a tolóerő csökkent, és a gép emiatt süllyedt.
Forrás:Ufo magazin
Megjegyzések
Megjegyzés küldése