2015. október 25., vasárnap

A gyilkos gyémánt:A Koh-i-Noor átka


A világ leghíresebb gyémántjai közé tartozó Koh-i-Noor egy ősi hindu legenda szerint a drágakövektől „elvárható" gazdagság és hatalom helyett szerencsétlenséget és erőszakos halált hoz férfi tulajdonosaira. Az Indiából származó, majd Nagy-Britanniába került gyémánthoz fűződő átkot számos végzetes történelmi esemény igazolta, és a 19. században uralkodó Viktória királynő is komolyan vette, ezért végrendeletében kikötötte, hogy a különleges ékszert kizárólag királyi hitves örökölheti. A 106 karátos Koh-i-Noor később a brit korona fö ékessége lett, de az évezredes átkot még napjainkban sem sikerült hatástalanítani...
A káprázatos szépségű, felbecsülhetetlen értéket képviselő gyémántokat elsősorban a kalandos történetükkel kapcsolatos rejtélyekről és átkokról, valamint tragikus sorsú tulajdonosaikról ismeri a világ. E „végzetes” drágakőgyűjteményben méltán kapott helyet a Koh-i-Noor névre keresztelt, sejtelmesen csillogó gyémánt, amely a hindu mitológia szerint „a tűz és a föld frigyéből született", s egykor Krisna isten birtokában volt, így nem meglepő, hogy valódi származása és a felfedezés időpontja egyaránt a múlt homályába vész.

Halálos hatalom

A délnyugat-indiai Golconda bányavidékén felszínre került, eredetileg 800 karátos drágakőről először egy 1304-ben kelt feljegyzés tesz említést, amely egy ősi hindu átokra figyelmeztet: „Férfi tulajdonosa a világ  uraként tekinthet magára, de nem tudja elhárítani a szerencsétlenségeket és a csapásokat, mert csak egy isten vagy egy nő viselheti büntetlenül a gyémántot.” Az elátkozott drágakövet 1525-ben a Mogul Birodalom alapítója, Bábur sah szerezte meg, s ezzel meg is haragította az indiai istenségeket.

Egyetlen fia, Humájun száműzetésbe kényszerült, és 1556-ban egy balesetben vesztette életét. A 17. században uralkodó Dzsahán sah a delhi császári palota trónusába foglaltatta az ovális alakúra csiszolt gyémántot, de az ősi átkot a Tádzs Mahal építtetője sem kerülhette el: fellázadt fia a hírhedt agrai Vörös Erődbe záratta, ahol nyolc évig tartó fogság után, 1666-ban halt meg.

Az utolsó mogul császártól, Mohamed sálitól 1739-ben a birodalmat leigázó Nadír perzsa sah kaparintotta meg az akkori világ legnagyobb gyémántját. A hagyomány alapján egy csalfa háremhölgy árulta el, hogy Mohamed a turbánjába rejtette az ékkövet, amelyet állandóan a fején visel. Nadír furfangos cselhez folyamodott, és arra kérte a mogul uralkodót, hogy „a barátság jeléül” cserélje ki vele turbánját. Nadír könnyű lélekkel megvált igazgyöngyökkel ékesített fejdíszétől, de a mogul császár szóhoz sem jutott a megdöbbenéstől. S míg Mohamed az elveszett kincs felett kesergett, Nadír rálelt az ékszerre, és ámulatában így kiáltott fel: „Koh-i-Noor!” A Nadír által „fénylő hegyhez” hasonlított gyémánt azonban számára is tragédiát hozott. A perzsa hódító Delhiből Teheránig vitette a gyémánttal feldíszített híres mogul pávatrónt, és 1747-ben kegyetlen gyilkosság áldozata lett, trónörökös fiát pedig testvére vakította meg.

Baljós figyelmeztetés

Megannyi trónviszály, árulás és ármánykodás után a drágakő Afganisztánba került, majd 1839-ben bekövetkezett halála előtt Randzsit Szingh pandzsáb maharadzsa szerezte vissza Indiának. Tíz évvel később azonban Nagy-Britannia gyarmatosította a szikh fennhatóság alatt álló területet, s ezzel a Koh-i-Noor a szigetország tulajdonába szállt. A Brit Kelet-indiai Társaság 1850-ben Viktória királynő részére ajándékozta az akkor már „csupán” 191 karátos hadizsákmányt, így a briliáns formára csiszoltatott Koh-i-Noor azóta az Egyesült Királyság koronaékszereit gazdagítja. A brit királynő hitt a legendában, amely szerint a gyémánt kizárólag férfiakra hoz szerencsétlenséget, ezért meghagyta, hogy a nevezetes ékkövét egyedül női uralkodó vagy királyi hitves örökölheti és viselheti. Kívánságát tiszteletben tartva VI. György brit király, India utolsó császára 1937-ben Erzsébet királyné koronájába foglaltatta a gyémántot, amely napjainkban a londoni Towerben tekinthető meg.

A brit uralkodói jelkép 2002. április 9-én, az anyakirályné temetésekor a díszes koporsón tette meg a ravatalozóig vezető utat, és a gyászszertartás napján ismét lesújtott a Koh-i-Noor átka: rettenetes tűzvész ütött ki a Suffolk megyei Elveden Hall épületében, ahol a 19. század végén Duleep Singh maharadzsa, a gyémánt utolsó férfi tulajdonosa lakott. A Koh-i-Noor feltehetően ekképpen emlékeztetett arra, hogy az utolsó indiai császárné halálát követően vissza akar térni „szülőföldjére”. A brit uralkodóház azonban továbbra sem hajlandó megválni a drágakőtől, így az elátkozott gyémánt talán csak az újabb alkalomra vár, hogy bizonyítsa misztikus hatalmát...