2015. október 9., péntek

Megjelölve

Földönkívüli implantátumok földlakók testében

Az eltérítések, UFO-emberrablások áldozatai nem egyszer számolnak be róla, hogy az idegenek a testükbe ültettek valamit. Egy amerikai sebész pedig állítása szerint tizenhét páciensből operált ki tárgyakat, melyek bizonyítottan nem földi eredetűek...

Csak találgatni lehet, mi célt szolgálhatnak ezek az implantátumok. Nyomkövetők, mint amilyeneket a zoológusok is raknak azokra az állatokra, melyeknek meg akarják figyelni mindennapi tevékenységüket? Esetleg gondolat-letapogató egységek? Sokak szerint ez utóbbiak: rögzítik az alany érzelmeit, gondolatait, majd továbbítják valahová, ahol kiértékelik őket. De miért volnának ennyire kíváncsiak rá az idegenek, hogy mi zajlik a földlakók fejében?

Még az is felmerült, hogy ezek az eszközök a DNS-ben történő folyamatokat kísérik figyelemmel. Beavatkoznak a célszemély génállományába, hogy - az egyik teória szerint - fokozatosan átprogramozzák az örökítő anyagot. Mások úgy vélik, az implantátumok a tudatkontrollt szolgálják: a befogadó személy idegpályáira kapcsolódva fokozatosan kiiktatják a saját személyiséget. Az illető így bábuként fog engedelmeskedni az impulzusoknak, melyeket a beültetett egység közvetlenül a neuronjaiba lövell. így az implantátum elhelyezői egy bábuként engedelmeskedő ügynököt - úgynevezett „mandzsúriai jelöltet” - csinálnak az illetőből.

Persze az is lehet, hogy egyik elmélet sem felel meg a valóságnak. Könnyen lehet, hogy az implantátumok célja olyasmi, amire legvadabb álmunkban sem gondolnánk. Az meg ismét egy nagy kérdés: milyen alapon választják ki az alanyokat? Vajon a kijelölt egyének rendelkeznek valami plusz képességgel, ami alkalmassá teszi őket az implantálásra? Eleve mások, múlt a többi földi Homo sapiens?

A sebészolló megragad valamit - de mit???


A „megjelöltek" többsége nemhogy nem kiválasztottnak, de áldozatnak érzi magát. Érdekes, hogy többségük mégis csak évekkel a tárgy bekerülése után fordul orvoshoz, addig hordja magában. A doktorok értetlenül hallgatják, mikor a páciens testének egy pontjára mutatva bizonygatja: ő tudja, hogy van ott benn valami. Az esetek többségében ugyanis a mondott helyen semmilyen elváltozás nem látszik, a bőr teljesen ép.
Mi mást tenne ilyenkor egy orvos: először is megröntgenezteti az illetőt Ha a felvétel tényleg kimutat valamit a testében, a páciens kérésére kioperálják. Normális esetben ilyenkor egy szálka, fémforgács, esetleg egy gyermekkori sérülés emléke szokott előbújni, ami valahogy bekerült és az évek során betokozódott. Bizarrabb a dolog, mikor a sebész kihúz valamit az ollójával, ránéz - és fogalma sincs, mi az, amit lát

Nyilván ezután a citológiai vizsgálat következne, csakhogy e módszer kizárólag emberi - de legalábbis élő - szövetek beazonosítására való. De mi van, ha a sebből előkerült dolog nem szövet, sőt nem is biológiai jellegű? Ilyenkor vegyelemzésre küldik egy nagyobb laboratóriumba - ahol olykor még abszurdabb dolgok derülnek ki.A közelmúltban dr. Roger Leir (1934-2014) volt talán az egyetlen sebész a világon, aki nem bámult értetlenül és nem is háborodott fel, ha azzal fordultak hozzá emberek: van valami a testükben, amiről tudják, de legalábbis sejtik, hogy földönkívüli eredetű. Pedig nem szerepelt terveiben, hogy az UFO-implantátumok specialistájává váljon - ám történt valami 1995 nyarán, ami totálisan új irányt szabott praxisának, sőt életének is.

Az UFO-implantátumok specialistája: dr. Roger Leir


Egy Pat Parincllio nevű 47 éves houstoni férfi jelentkezett be dr. Leir kaliforniai magánpraxisára. A rendelésen elmondta a sebésznek: bal csuklójában gyermekkora óta van egy idegen test, de csak most lett lelkiereje kioperáltatni. Nem a műtéttől félt, hanem attól, hogy szembesül az igazsággal, azért halogatta ennyi évig a beavatkozást.Pat 1954-ben hatéves volt, amikor egy éjjel nagyon rosszul aludt Homályos emlékekkel ébredt, miszerint magas, sovány, nagy szemű alakok jártak a hálószobájában, akik becipelték őt egy narancssárga gömbbe. Ott egy asztalra fektették, ahol egyikük egy tűvel beleszúrt a csuklójába, de hogy miért, arról Patnak fogalma sem volt. Ám ettől kezdve egyszerűen tudta, hogy egy idegen tárgy van a csuklócsontja alatt, s ezzel a tudattal élt mostanáig.

Dr. Leir meghökkent, ám nyitott szellemű ember lévén nem utasította el a férfit. Évekkel később, mikor elhíresült, mint az „UFO-áldozatok sebésze", nagyon sokan fordultak hozzá hasonló történetekkel. Egy részüket a röntgen vagy a műtét megcáfolta: kiderült, hogy nincs is a jelzett helyen semmi, vagy a kioperált test nagyon is földi eredetű volt - egy szálka, egy vasszilánk, vagy hasonló .Tizenhét eset azonban kivételt képezett - s ez a tizenhét avatta Leirt az azonosíthatatlan implantátumok szakértőjévé.

Kristályok és mesterséges szövetkapszulák


Pat története szokatlan volt, de mint kiderült, nem egyedülálló. A többi tizenhat esettel együtt - melynek során azonosíthatatlan tárgy került elő egy ember testéből - egy csoportot képezett Leir praxisában. Az eseteknek sok közös vonásuk volt, de akadtak eltérések is.

Például: az érintettek többségénél semmilyen jel, elváltozás nem volt a bőrön, ami mutatta volna, hogy ott benn „van valami." Ám volt, akinél igen: a 40 éves Alice Leaiy 1993-ban másokkal együtt figyelt percekig San Diego egén egy UFO-t, majd hazatért. Az esti fürdéskor vett észre egy dudort a bal lábszárában, ami azelőtt sosem volt ott.

Ahogy Pat Parinelliót, úgy őt is 1995 nyarán operálta meg dr. Leir. Pat kézfejéből egy lencse méretű, fémszürke, geometriailag szabályos tárgy került elő, mely úgy festett, mint egy kis kristály. Törhetetlennek bizonyult, még gyémántfűrésszel se lehetett megsérteni. Az Alice lábából kiemelt kis kapszula azonban teljesen másféle volt - rögtön látszott, hogy míg az előző szervetlen, addig ez utóbbi Leir szavai szerint „biológiai jellegű, de semmiképp nem természetes eredetű... valamilyen mesterségesen előállított szövet"

„Felrobbansz, ha nem engedelmeskedsz nekünk!"

Évtizedes praxisa során Leir az azonosíthatatlan implantátumoknak ezzel a két fajtájával találkozott. Ezek mintha két külön korszakot képviseltek volna: az 1980-as évekig a fémszerű, apró kristály volt a jellemző, utána pedig az Alice-éhez hasonló szövetkapszula. Leir szerint erre a következő magyarázatok lehetségesek: 1. a kétféle implantátum más-más földönkívüli civilizációtól származik, 2. a rendeltetésük különböző: az első nyomkövető, a második talán az agyhullámokat letapogató berendezés lehet, 3. ugyanannak az eszköznek a régi, illetve a fejlettebb változatáról van szó.

Vannak olyan implantátumok is azonban, melyek a Leir által megfigyelt egyik típusba sem sorolhatók. Albert Bender például arról ír 1962-es könyvében (Flying Saucers and the Three Men), hogy egy űrhajó műtőasztalán őt is kezelésbe vették a nagy fejű, nagy szemű „orvosok” Implantátum helyett azonban egy áramütésszerű impulzust ültettek belé, mint kiderült, cseppet sem barátságos céllal, mert így figyelmeztették: „Nem számít, hol vagy, mit csinálsz, ez az impulzus addig benned marad, amíg mi ügy döntünk, hogy már nem szükséges a rendelkezésünkre állnod. Azért ültettük beléd, hogy állandó megfigyelésünk alatt légy. Ha bárkinek elárulnád a titkainkat csak megnyomunk egy gombot a laboratóriumunkban, és a tested abban a pillanatban megsemmisül ügy, hogy egy árva atom sem marad belőle..."

Karbon nanocső egy férfi alkarjában

Egy másik, a szokatlanon belül még szokatlanabb tárgy Ron Noel testéből került elő. A tennessee-i férfit dr. Leir csapata mütötte meg: ő volt a praxisban a tizenhatodik beteg, akinek a műtét beigazolta a történetét. Elmondása szerint tíz évesen egy sátorozás éjjelén rabolták el az idegenek, s valamit a karjába fecskendeztek. 2010 áprilisában dr. John Matriciano, Leir klinikájának munkatársa vette kezelésbe Noelt. Semmi sem látszott szabad szemmel a karján, ahol a férfi megmutatta az implantátum gyanított helyét .Ám mikor UV-fénnyel világították meg, az orvosok megdöbbentek: egy szögletes éket formáló vonal rajzolódott ki a bőre felszínén, mely zölden fluoreszkált - Matriciano szavai szerint, akár egy tetoválás, mely tinta helyett fényből készült!

A műtét eredménye sem okozott kisebb meglepetést. A kioperált tárgy leginkább egy szén nanocsőre hasonlított: ezeket a földi kibernetikában csak mostanában kezdik alkalmazni.A szilícium áramköröket fogják előbb-utóbb felváltani számítógép-processzorokban, lévén azoknál sokkal stabilabbak, sőt: a szén nanocsövek az ismert legszilárdabb anyagok az egész Földön.

Hogy kerülhetett volna ilyesmi egy ember karjába természetes úton? A szkeptikusok magyarázata szerint olykor úgy sérülünk meg, hogy azt a seb jelentéktelensége miatt észre sem vesszük. Ilyenkor az is megeshet, hogy a kis sérülésen át valami apró törmelék, szennyeződés jut be testünkbe, ahol a saját szövetek fokozatosan körülnövik.

 
Hogy kerülhet meteorit egy sebbe???

A seb begyógyul, ám az idegen test ott marad és betokozódik. Az illető teljesen panaszmentesen leélheti életét úgy, hogy soha nem szerez tudomást a szervezetében hordott kis „potyautasról”, melynek léte
legfeljebb véletlenül derül ki - például egy röntgen során.

Mindez nagyon szép és logikus, ha egy szálkáról vagy egy gyermekjátékról letört kis részecskéről van szó. Ám arra azért roppant kicsi az esély, hogy valakinek egy karbon nanocső kerüljön a sebébe - amit amúgy csak húsz évvel az eset után fognak felfedezni...

A kioperált tárgyak első generációja sem hagy kétséget afelől: ezekkel az emberekkel valami nagyon furcsa dolog történt A vegyelemzések szerint „tisztázatlan funkciójú, néhány milliméteres, apró tűszerű objektumokról van szó, melyek szabályos geometriai alakja kizárja a természetes eredetet(A Los Alamos-i laboratórium jelentéséből.) Dr. Leir egyébként úgy küldte be a mintákat ebbe a laborba, hogy a tárgyak eredetét nem fedte fel, csak kérte az azonosítást A következő eredményt kapta: a tűszerű kis valamik
anyaga „a vas és a nikkel olyan arányú ötvözete, mely Földünkön csak meteoritokban fordul elő..." Nem tudni, hogy magyaráznák ezt a szkeptikusok. Azt, hogy ezeket az embereket valójában egy meteorit találta el, melynek szilánkja seb nélkül a testükbe került??? Ezt azért nehéz elképzelni...

A furcsa tárgyak legfurcsább tulajdonságai

Hogy nem egy újabb városi legendáról van szó, bizonyítják a dokumentált, valóban elvégzett műtétek, és a kioperált tárgyak. Utóbbiak egyértelműen mások, mint azok, melyek „normális" úton esetleg bejuthatnak egy sebbe. Hogy miben térnek el, a Los Alamos-i vizsgálatok után dr. Leir a következő pontokban foglalta össze:

• A fizikai elemzés során kiderült, hogy e tárgyak felszínén az atomok egy irányba vannak szerveződve. Ilyet a mi technológiánk ma még nem képes elérni, noha hasznos lenne: az egyirányú atomok rendkívüli szilárdságot biztosítanak (ezért nem lehetett még gyémánttal sem elvágni a tárgyat).

•    A furcsa implantátumokat szokatlanul erős elektromágneses tér vette körül, melyet a vizsgálatok szerint maguk a tárgyak gerjesztenek.

•    Az objektumok semmilyen válaszreakciót nem váltottak ki a befogadó szervezetből: nem okoztak például gyulladást, ami egy bekerült idegen test esetén a normális reagálás lett volna.

•    Nem volt sebhely, elváltozás, bármilyen nyom a bőrön, ami jelezte volna az utat-módot, ahogy az egykor a szervezetbe került

•    Az UV-sugárzás a bőrön különös rajzolatokat, fluoreszkáló vonalakat mutatott ki, ott, ahol az implantátumnak belül lennie kellett

•    És végül a legnagyobb rejtély, ami előtt a sebészek azóta is értetlenül állnak. Ha egy idegen test bejut szervezetünkbe, normális esetben testünk ezeket tokkal zárja körül. Itt azonban ez nem történt meg. Az azonosíthatatlan implantátumok körül ehelyett idegsejtek kezdtek „gyülekezni”, melyek végül teljesen körbeszőtték úgy, hogy idegvégződések is tapadtak rájuk.

Manipulálják az idegrendszert?

Utóbbi jelenség a legizgalmasabb, egyben a legijesztőbb. A furcsa lencsék, tüskék, kristályok, kapszulák és egyebek mintha bekerülésük után direkt rákapcsolódnának a „gazdaszervezet” idegrendszerére, hogy ott további idegvégződéseket növesszenek. Ez bizonyos fokú intelligenciára, utal - vagy legalábbis arra, hogy az eszköz be van programozva, valamilyen szoftver működik benne.

Talán azért, mert pont a pszichikus irányítás a feladata: át kell vennie a hatalmat a befogadó tudata felett? Ilyen jellegű agyi implantációinkkal a földi tudomány is már kísérletezik: az idegrendszer és a mesterséges intelligencia ötvözése a bionika egyik legígéretesebb területe. Az idegenek mint mindenben, ebben is messze előttünk járhatnak

Erre utal az is, hogy a „megjelölt” áldozatok többsége, miután bejelentkezett a műtétre, már aznap este hallucinációkat, fenyegető víziókat tapasztalt. Ez a műtét előtti napon elviselhetetlenné fokozódott: mintha a kis eszköz érzékelte volna, hogy el akarják távolítani, s tiltakozott volna ellene. Vagy talán azok avatkoztak be, akik a vonal túlsó végén „hallgatták” a megjelölt földlakó gondolatait...

A műtét után a fenyegető suttogások, rémálmok fokozatosan elmúltak. Sikerült ezeket az embereket „lekapcsolni" az idegenek ki tudja, miféle célt szolgáló berendezéséről, s visszaadni szabadságukat..    ED
A kioperált tárgyak nem hagynak kétséget afelől, hogy ezekkel az emberekkel valami nagyon furcsa dolog történt