A titokzatos baalbeki kőterasz
Szíria területén a Bekaa-völgy, vagyis a Szír-árok legmagasabb pontján, 1150 méteres magasságban található Baalbek ősi városának romjai. A több korból származó építmények alapjául szolgáló titokzatos kőterasz eredete és megépítésének módja mind a mai napig rejtély a kutatók előtt, mivel a kőteraszt alkotó hatalmas monolitok megmozdítására a mai modern technikával sem lennénk képesek.
Már magának az építménynek a kora is számos rejtélyt hordoz magában. Baalbeket Béli néven már időszámításunk előtt 904-ben említik az asszír iratok, de az ősi legendák szerint Baalbek első városát Ádám fia, Káin építette még a nagy Vízözön előtt, de ez az első település idővel romba dőlt. Az ősi várost ezt követően újjáépítették, és a város alapjait, vagyis a baalbeki kőterasz monumentális köveit a titánok helyezték el akkor, amikor még „óriások valának a Földön". De még mindez az Özönvíz előtt történt, hiszen az később elpusztította a még élő 4 090 000 óriást is. {Báruk apokrifjai szerint ) Vannak - főként a tudományos körökben -olyanok, akik nem hisznek az ősi legendákban, az óriásokban és úgy vélik, a teraszt a sumerok építették.
A régészeti, történeti vita a mai napig nem ért végei, és már meg sem lepődünk azon, hogy a baalbeki kőterasz keletkezésével kapcsolatos legismertebb nézet szerint (amit természetesen a tudósok már végképp nem fogadnak el) a titokzatos építészek a sumerok által is emlegetett „égből jött istenek” voltak. Ők vágták ki a kemény sziklából a hatalmas 600-2000 tonna között kőtömböket, ők szállították helyükre ezeket a gigantikus méretű, közel 20 méteres monolitokat és ők építették meg ezt a helyenként 16-20 méteres magasságot is elérő 310x530 méteres, vagyis összességében 164 ezer négyzet-méternyi felületű kőplatót. S, hogy mi célből? Természetesen a népszerű változat erre is szolgál ésszerű magyarázattal, amely szerint a kőterasz egy ősi űrkikötő volt, amely lehetővé tette az „istenek" -valójában az ősidőkben a Földre látogató idegenek-űrjárműveinek, leszállását. Ezen elmélet hívei szerint nem véletlen, hogy már a föníciaiak is szent helyként tisztelték ezt a magaslatot, ahol Baal isten tiszteletére megalapították Baal bekaa-t, ami hamarosan virágzó várossá nőtte ki magát. Ám ez az ősi föníciai város is elpusztult később, és a kőterasz a feledés homályába merült , egészen addig, amig a görögök templomokat nem építettek itt, és a helységet Heliopolisznak (a Napisten városa) nevezték el. Fontos kereskedelmi utak kereszteződésben feküdt a Földközi-tenger és Sziria, Észak-Szíria és Észak-Palesztína útvonalai között.
A görögöket az I. és II században, Augustus császár idejében a rómaiak követték, akik szintén ott hagyták kéznyomukat Baalbek Ősi teraszán. A rómaiak a meglévő kőteraszra kisebb kőtömböket helyeztek, majd a már meglévő görög építményeket is felhasználva, pazar templomokat építettek rá. A legnagyobb templomot Jupiternek szentelték, és a római időkben Heliopolisz kétségtelenül a Közel-Kelet fővárosa volt. amelynek számos temploma - a Jupiter-templom,a Bacchus templom és a Vénusz templom napjainkban is megtekinthető.
Ezt a hatalmas, 2000 tonnás követ a mai modem technikával sem lennénk képesek megmozdítani.
Ennek az egyetlen kőtömbnek a súlya 50 darab harckocsi súlyával egyenlő és csupán viszonyítás képen:
Az egyiptomi nagy piramis építésének mikéntje örök rejtély a tudomány számára, pedig a több mint 2 millió kőtömb mindegyike átlagosan „csak" egy köbméter. Ezzel szemben a baalbeki kőterasz egyetlen monolitja 500 köbméteres.4000 ilyen kőtömb bői felépíthető lenne a gízai nagy piramis, már amennyiben tudnánk, miként is mozdították meg az ősi építészek ezt a kolosszális súlyt.Először 32 egy kilométerre lévő kőfejtőben kibányászták a hatalmas kőtömböt, majd kifaragták, gondosan megmunkálták azt, és végül a helyére szállították a gigantikus monolitot, majd gondosan, precízen ügyelve arra, hogy az egyik kőtömb szorosan illeszkedjen a másikhoz hat méter magasságban, beépítették a helyére. Tették mindezt olyan könnyedséggel, mintha csak két téglát kellene egymás mellé helyezni. Egyesekben ez az építési eljárás az ősi dél-amerikai kultúrák építészetet idézi fel. ahol ugyancsak játszi könnyedséggel illesztettek egymáshoz gigantikus kőtömböket. Indiában ma is áll a 75 méter magas .Fekete pagoda" nevű szentély, amit szintén több száz tonnás faragott kőlapokkal fedtek le.
Vajon világszerte kik és mivel emelték fel ezeket a roppant súlyú kőtáblákat? Kik illesztették őket össze ilyen gondosan, és miféle cél vezérelte az ismeretlen építőket a baalbeki kőterasz látszólag céltalan megépítésére?
Egy 20 méter magas 164 ezer négyzetméteres kemény kőből készült platform megépítésének kellett, hogy valami célja legyen. Céltalanul az ember nem alkot semmit. Még az óriások sem.S ha az építők nem emberek, de még csak nem is óriások voltak., hanem valóban az „égből jött istenek', ahogy azt a sumer eposzok is sugallják, akkor is keltett valami célnak lennie.
És mi más lehetett ez a hatalmas kőterasz, mint egy özönvíz előtti űrkikötő? Ide szálltak le és innen szálltak fel tehát az idegen civilizáció űrhajói. Számos elmélet szerint egyszer majd ennek bizonyítékát is feltárhatjuk, amikor majd saját eszközeinkkel képesek leszünk a kőterasz alatt elhelyezett állítólagos kamráig lejutni, amelyben olyan technikai eszközök, leírások, terv rajzokat tartalmazó ősi agyagtáblák találhatók, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a régmúltban földönkívüliek látogatták meg a Földet, megmagyarázzák az emberiség eredetét, és utal mutatnak az emberi faj jövőbeni fejlődéséhez.De egyelőre erre még várni kell. legalábbis addig, amíg képesek leszünk megmozdítani (újra?) a baalbeki kőterasz vízözön előtti gigantikus monolitjait...
Már magának az építménynek a kora is számos rejtélyt hordoz magában. Baalbeket Béli néven már időszámításunk előtt 904-ben említik az asszír iratok, de az ősi legendák szerint Baalbek első városát Ádám fia, Káin építette még a nagy Vízözön előtt, de ez az első település idővel romba dőlt. Az ősi várost ezt követően újjáépítették, és a város alapjait, vagyis a baalbeki kőterasz monumentális köveit a titánok helyezték el akkor, amikor még „óriások valának a Földön". De még mindez az Özönvíz előtt történt, hiszen az később elpusztította a még élő 4 090 000 óriást is. {Báruk apokrifjai szerint ) Vannak - főként a tudományos körökben -olyanok, akik nem hisznek az ősi legendákban, az óriásokban és úgy vélik, a teraszt a sumerok építették.
A régészeti, történeti vita a mai napig nem ért végei, és már meg sem lepődünk azon, hogy a baalbeki kőterasz keletkezésével kapcsolatos legismertebb nézet szerint (amit természetesen a tudósok már végképp nem fogadnak el) a titokzatos építészek a sumerok által is emlegetett „égből jött istenek” voltak. Ők vágták ki a kemény sziklából a hatalmas 600-2000 tonna között kőtömböket, ők szállították helyükre ezeket a gigantikus méretű, közel 20 méteres monolitokat és ők építették meg ezt a helyenként 16-20 méteres magasságot is elérő 310x530 méteres, vagyis összességében 164 ezer négyzet-méternyi felületű kőplatót. S, hogy mi célből? Természetesen a népszerű változat erre is szolgál ésszerű magyarázattal, amely szerint a kőterasz egy ősi űrkikötő volt, amely lehetővé tette az „istenek" -valójában az ősidőkben a Földre látogató idegenek-űrjárműveinek, leszállását. Ezen elmélet hívei szerint nem véletlen, hogy már a föníciaiak is szent helyként tisztelték ezt a magaslatot, ahol Baal isten tiszteletére megalapították Baal bekaa-t, ami hamarosan virágzó várossá nőtte ki magát. Ám ez az ősi föníciai város is elpusztult később, és a kőterasz a feledés homályába merült , egészen addig, amig a görögök templomokat nem építettek itt, és a helységet Heliopolisznak (a Napisten városa) nevezték el. Fontos kereskedelmi utak kereszteződésben feküdt a Földközi-tenger és Sziria, Észak-Szíria és Észak-Palesztína útvonalai között.
A görögöket az I. és II században, Augustus császár idejében a rómaiak követték, akik szintén ott hagyták kéznyomukat Baalbek Ősi teraszán. A rómaiak a meglévő kőteraszra kisebb kőtömböket helyeztek, majd a már meglévő görög építményeket is felhasználva, pazar templomokat építettek rá. A legnagyobb templomot Jupiternek szentelték, és a római időkben Heliopolisz kétségtelenül a Közel-Kelet fővárosa volt. amelynek számos temploma - a Jupiter-templom,a Bacchus templom és a Vénusz templom napjainkban is megtekinthető.
Ezt a hatalmas, 2000 tonnás követ a mai modem technikával sem lennénk képesek megmozdítani.
Ennek az egyetlen kőtömbnek a súlya 50 darab harckocsi súlyával egyenlő és csupán viszonyítás képen:
Az egyiptomi nagy piramis építésének mikéntje örök rejtély a tudomány számára, pedig a több mint 2 millió kőtömb mindegyike átlagosan „csak" egy köbméter. Ezzel szemben a baalbeki kőterasz egyetlen monolitja 500 köbméteres.4000 ilyen kőtömb bői felépíthető lenne a gízai nagy piramis, már amennyiben tudnánk, miként is mozdították meg az ősi építészek ezt a kolosszális súlyt.Először 32 egy kilométerre lévő kőfejtőben kibányászták a hatalmas kőtömböt, majd kifaragták, gondosan megmunkálták azt, és végül a helyére szállították a gigantikus monolitot, majd gondosan, precízen ügyelve arra, hogy az egyik kőtömb szorosan illeszkedjen a másikhoz hat méter magasságban, beépítették a helyére. Tették mindezt olyan könnyedséggel, mintha csak két téglát kellene egymás mellé helyezni. Egyesekben ez az építési eljárás az ősi dél-amerikai kultúrák építészetet idézi fel. ahol ugyancsak játszi könnyedséggel illesztettek egymáshoz gigantikus kőtömböket. Indiában ma is áll a 75 méter magas .Fekete pagoda" nevű szentély, amit szintén több száz tonnás faragott kőlapokkal fedtek le.
Vajon világszerte kik és mivel emelték fel ezeket a roppant súlyú kőtáblákat? Kik illesztették őket össze ilyen gondosan, és miféle cél vezérelte az ismeretlen építőket a baalbeki kőterasz látszólag céltalan megépítésére?
Egy 20 méter magas 164 ezer négyzetméteres kemény kőből készült platform megépítésének kellett, hogy valami célja legyen. Céltalanul az ember nem alkot semmit. Még az óriások sem.S ha az építők nem emberek, de még csak nem is óriások voltak., hanem valóban az „égből jött istenek', ahogy azt a sumer eposzok is sugallják, akkor is keltett valami célnak lennie.
És mi más lehetett ez a hatalmas kőterasz, mint egy özönvíz előtti űrkikötő? Ide szálltak le és innen szálltak fel tehát az idegen civilizáció űrhajói. Számos elmélet szerint egyszer majd ennek bizonyítékát is feltárhatjuk, amikor majd saját eszközeinkkel képesek leszünk a kőterasz alatt elhelyezett állítólagos kamráig lejutni, amelyben olyan technikai eszközök, leírások, terv rajzokat tartalmazó ősi agyagtáblák találhatók, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a régmúltban földönkívüliek látogatták meg a Földet, megmagyarázzák az emberiség eredetét, és utal mutatnak az emberi faj jövőbeni fejlődéséhez.De egyelőre erre még várni kell. legalábbis addig, amíg képesek leszünk megmozdítani (újra?) a baalbeki kőterasz vízözön előtti gigantikus monolitjait...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése