Magyar szellemek

Ismerkedjünk meg a hazai néphit leghíresebb paranormális jelenségeivel!Rossz hírünk van annak, aki már fellélegzett, hogy csak külföldön ijesztgetik az embereket paranormális jelenségek, és Magyarország valamilyen magyarázhatatlan módon, védve van a természetfeletti világ elől.
Az igazság az, hogy minden népnek megvan a maga legendája. Csupán annyi a különbség, hogy egyes országokban, mint Anglia, Skócia, Írország, Amerika, több paranormális jelenségről mesélnek az emberek, mint kis hazánkban.
Nem élhetünk azonban tudatlanságban, ezért ismerkedjünk meg a magyar néphit legismertebb szellemeivel!
Bányaszellem: Ennek a jelenségnek több neve van. Ezek lehetnek a bányarém, bányapásztor, bányatörpe, bergmanli, pörtmandli, birgej és permonyik. A legtöbb leírás szerint úgy néz ki, hogy a szakálla hosszú, a sapkája piros, a termetük pedig egy törpéének felel meg. A bányaszellem megjelenhet állat, vagy óriás képében.
A jelenségtől alapesetben nem kell megijedni, ugyanis ő azért van, hogy figyelmeztesse a bányászokat, ha veszély leselkedne rájuk. Ha azonban valaki megszegi a bánya szabályait, akkor készüljön fel rá, hogy a bányaszellem megbünteti.
Ennek különböző megjelenési módja lehet. A szellem például eloltja a lámpát, követ hajigál a szabályszegőre, vagy beomlasztja a bányát. Természetesen sokan a dühös bányaszellemek számlájára írják a bezárt, beomlott bányákat.
Lidércfény: Bolygótűznek, lámpásnak és gyertyának is nevezik azt a kísértetet, ami imbolygó, el- és feltünedező láng képében jelenik meg. Zalában gyertyás néven ismerik a lidércfényt, amiről azt gondolták, hogy egy ember alakú szellem égő ujjai.
A Hanságban is ismerik ezt a jelenséget, de ott abban hisznek, hogy a lidércfény a mocsárvilágában ismert ördög gyertyája. Az olykor megjelenő lidércfényről sokan azt hiszik, hogy azokhoz a szellemekhez tartóznak, akik kincseket őriznek, és a felvillanás jelöli a kincs helyét. Csík megyében ilyen lény a gyertyástündér.
Keresztetlen gyermek: A „státusz nélkül elhunytak” közé sorolják azokat a gyerekeket, akik úgy haltak meg, hogy nem voltak megkeresztelve. Mivel ők úgy hagyták itt a földi létet, hogy nem lelték meg a helyüket az élők hierarchiájában, ezért a halottak világába befogadó temetési szertartásban sem eshettek át. Ennek következménye, hogy ők nem léphetnek át a túlvilágra, de az élők között sem maradhatnak.
Az elbeszélések szerint ott, ahol eltemették a keresztetlen gyerekeket, tehát például a temető kerítésének tövénél, éjszakánként sírás hallható és kékes színű, bolyongó lidércláng látható. Az esetek többségében a hozzátartozók előtt, hétévente jelenik meg a szellem.
A keresztetlen szellemek addig a Purgatóriumban ragadnak, amíg nem keresztelik meg őket. Emiatt, a hit miatt, sokszor erre a célra előkészített keresztelőinget dobtak neki oda, és azt benedvesítik szenteltvízzel.
A matyók tanácsa szerint, ha egy ilyen szellemmel találkozunk, akkor a következő szavakat kell mondani: „Én téged megkeresztellek az Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében; ha fiú vagy, Ádám légy, ha lány vagy, Éva légy!”
Mivel a szellemet ezzel megkeresztelték, ezért végre beléphet a Mennyországba. Az is szokás volt, hogy a keresztetlen gyermek a halála hetedik évfordulóján felbukkant, és akkor keresztelték meg például az anyja sírja felett. Az sem volt ritka, hogy a család keresztelőruhát ásott el ezen a napon.
Kísértet: Azokat a szellemlényeket nevezzük így, amelyek képesek repülni, váratlanul eltűnni, hirtelen megjelenni, alakot tud váltani, láthatatlanná válhat, vagy tüzes alakban felbukkanhat. Sokszor kutya, macska, disznó, tyúk vagy ló formáját veszi fel.
Egy másik értelmezés szerint a kísértet azok a holtak, akik nem léphettek be a túlvilágra, tehát nem nyugodhatnak békében. Ennek oka az lehet, hogy olyan bűnt követtek el életükben, amiért az a büntetésük, hogy a végítélet órájáig a földön kell bolyonganiuk.
Olykor a vezeklésnek meghatározott ideje van. Ha például valaki öngyilkosságot követ el, akkor ő addig ragad a földön, amíg nem váltja fel egy másik öngyilkos. Az elátkozottak általában hét évig nem léphetnek be a túlvilágra.
A kísértet csak akkor léphet tovább, ha lerótta a tartózását, vagy egy élő feloldozta a bűnei alól. A kísértet képes önmagát megváltani azzal, hogy jót cselekszik. Egy élő személy még imával vagy szintén jó cselekedettel segíthet.
Jó kérdés, hogy honnan tudhatjuk, hogy egy kísértet van a közelünkben. Ezt leginkább abból szűrhetjük le, hogy nagy súly nehezedik a vállainkra, a testünkre, valamint olyan jellegzetes hangokat hallunk, mint az edénycsörömpölés, ugatás, röfögés, lópata hangja, a tárgyak pedig maguktól elmozdulnak.
A magyar néphit csoportosan vonuló kísértetekről is mesél. Ezek főleg háborúban elesett katonák kísértetei, akik együtt masíroznak. A csoportosan járó lelkek olyan jeles napokon tarthatnak körmenetet, mint Karácsony éjjele. A kísértetek az esetek többségében egy konkrét helyhez, építményhez tapad.
Tüzes ember: Tüzes mérnöknek, tüzes matematikusnak is nevezik, hiszen azokból lesz ilyen szellem, akik rosszul mérték a földet, és ezért vezekelniük kell. Ahogy a neve is mutatja, a tüzes ember egy olyan ember alakú lény, akinek a teste tűzből rajzolódik ki. Olykor tűz kíséri az ilyen szellemet, ami lámpást is tarthat a kezében.
A tüzes emberrel éjszaka lehet találkozni, ahogy bolyong. Néha láncot húz maga után, és a földet méri addig, míg le nem telt a rá kirótt vezeklés ideje. Emellett a tüzes ember követi az este sétálókat, megijeszti őket, rájuk telepszik. Ha pedig valaki a szellem után ered, az nem tudja elkapni. Egyes legendás szerint, a tüzes ember megégeti azt, aki közel kerül hozzá.
Elvetélt gyermek: Ahogy a keresztetlen szellemek, úgy az elvetélt gyermekeket is a „státusz nélkül elhunytak” csoportjába soroljuk. A magyar néphit szerint nemcsak az elvetélt gyermek jelenik meg szellem alakjában, hanem az anya is.
Némelyik történet úgy szól, hogy az elvetélt gyermek éjszakánként hazajár sírni. Olyan legenda is ismert, hogy a gyermek akkor jelenik meg, amikor az édesanyja haldoklik. Ilyenkor az asszonynak a karjára kell vennie a gyereket.
Létezik azonban egy ennél sokkal borzalmas mendemonda. Ez arról szól, hogy az elvetélt gyerek szellem az anyjához jár szopni és lerágja a nő húsát. Egy ennél szelídebb hiedelem úgy tartja, hogy a lidércfény az elvetélt gyermek lelkéből származik.
A szándékosan elvetett magzat édesanyja sem léphet át a túlvilágra büntetlenül. Az ilyen nők szelleme a pásztortűznél vagy a favágók tüzénél jelenik meg esténként egy fázó asszony képében.
A szellem addig nem léphet tovább, amíg meg nem eszi az elhajtott magzatát, hogy aztán fehér egér alakjában kiöklendezze. A fehér egér a testtől elszakadó lélek jelképe, formája, vagyis az egér valójában az elvetélt magzat lelke, ami végre átkelhet a túlvilágára. Egy ennél gusztusosabb történet szerint elég, ha az asszony jót cselekszik, mert ennyi elegendő ahhoz, hogy megváltást nyerjen a bűne alól.