Repülő háromszögek-UFO-k vagy kísérleti repülőgépek?
Az ufókról és a földönkívüli űrhajókról a legtöbb embernek a tipikus repülő' csészealjak, a fénylő gömbök és a lapos tányérhoz hasonló modellek jutnak az eszébe. Azonban időnként felbukkannak olyan gépezetek is, amelyek nem illenek ebbe a sémába: a repülő háromszögek. Mibenlétüket homály fedi: vajon ezek is Földön kívüli eredetű objektumok vagy kísérleti, még titkos repülőgépek lehetnek? A szemtanúk egyre többször észlelik jelenlétüket, és magyarázatokat várnak a kormányoktól, amiket meg is kapnak, ám ezek közelről sem kielégítőek...
A legtöbb észlelés az Amerikai Egyesült Államokban történt, de háromszögeket láttak már Angliában, Kínában, sőt Magyarországon is. Mivel az észlelések többsége az USA-ra korlátozódik, többen is felvetették azt a lehetőséget, hogy valamilyen ottani titkos fejlesztésről lehet szó. De ha így van, akkor mit kezdjünk az olyan esetekkel, amelyek nem ott történtek, hanem távol Amerikától? Szinte lehetetlen, hogy a különböző országok egyszerre, szinte egy időben, ugyanolyan repülő szerkezeteket találjanak fel és kísérletezzenek velük. Ha viszont csak az amerikai légierő egy titkos projektjéről beszélünk, akkor azt kellene feltételeznünk, hogy kísérleti gépüket illegálisan reptették be más országok légtereibe, távol a bázistól. Vajon ennyire merészek lennének? Kizárt és fölösleges volna ekkora kockázatot vállalniuk.
Az érdekessége még ezeknek az észleléseknek, hogy nemcsak néhány ember látja őket, hanem forgalmas autópályák vagy városok fölött észlelik őket, akár több százan is. Amennyiben tényleg kísérleti repülőgépről van szó, amit titokban akar tartani az amerikai kormány, akkor miért sűrűn lakott területeken tesztelik, hogy észrevegyék az objektumot? Joggal vetődhet fel, hogy a földönkívüliek egy űrhajófajtájáról van szó.
A lubbocki fények
Az első nagyobb országos incidens 1951-re tehető, ugyanis Texasban, Lubbock város felett többen is észleltek egy nagy háromszöget, vagy legalábbis háromszög és V alakú formációba rendeződő alakzatot, amelyet több fénygömb alkotott. Nem tudni, hogy egy testből állt-e, avagy több test rendeződött kötelékbe, és repültek rezzenéstelenül együtt. Az első észlelés augusztus 25-én, este kilenc órakor történt, és nem is akárkik látták az ufót: a texasi műszaki főiskola három professzora vette észre, amikor az épület melletti kertes házban, egyikük otthonában tartózkodtak. Dr. W. I. Robinson, dr. A. G. Róbert és W. L. Ducker professzor körülbelül 20-30 fényt vett észre, amelyek mindössze másodpercek alatt elsuhantak a fejük fölött. A tudósok nem tudták hová tenni a látottakat, de a meteorokat mint lehetséges magyarázatot azon nyomban kizárták. Megfigyelésüket jelentették a helyi újságnak - a Lubbock Avalanche Journalnak - annak a reményében, hogy más is észlelte az ismeretlen objektumo(ka]t. Hamarosan három nő jelentkezett, hogy ők is látták a fényeket, de a sötét miatt nem tudták eldönteni, hogy azok egy repülő test fényei vagy különállóak. Hamarosan a Texas Tech iskola professzora is szólt, hogy a tanszék több tagja is látta a különös fényeket. Ezután többen is elhatározták, hogy újra figyelik majd az eget, hátha ismét észlelik az ufót, és ez szeptember ötödikén be is következett. A két tanszék tudósai már jobban meg tudták figyelni a fényeket: nagyjából akkorák voltak az égbolton, mint egy tányér, teljesen kereknek tűntek, és körülbelül 900 km/órás sebességgel repültek. Ez hátborzongató érzés volt a szemtanúknak, hiszen semmivel sem tudták azonosítani őket.
Augusztus 30-án egy Carl Hart nevű férfinak végre sikerült lefényképeznie az ismeretlen repülő testeket, és elvitte fotóit az előbb említett helyi laphoz is. Onnan átkerült a Life magazinba, és emiatt óriási nyilvánosságot kapott az eset az államokban. Hamarosan a légierő vizsgálatot indított az ügyben, és arra a következtetésre jutott, hogy a szemtanúk mindössze repülő madarakat láttak, amelyek hasát az utcai lámpák világították meg. Ezzel korántsem értettek egyet többen, és kísérletként megpróbálták a madarakat lefotózni, amikor a lámpák fölött haladnak el. de sosem sikerült reprodukálniuk Hart fényképét. Ezután felszólalt Dr. J. C. Cross, a biológia tanszék vezetője, aki teljesen elvetette a madaras verziót a fények nagysága és gyorsasága miatt is. A légierő egyszer csak visszavonta a magyarázatát, de tartózkodott új választ adni a jelenségre, így az teljesen megoldatlan maradt.
A Hudson-völgyi észlelések
New York városától északra, egy órányi autóútra található a Hudson-völgy, ahol különös és megmagyarázhatatlan jelenségek vették kezdetüket 1981 szilveszterének estéjén. Érdekességként megjegyezném, hogy az eseteket az a J. Allén Hynek vizsgálta és gyűjtötte össze, aki korábban a Project Blue Booknál tevékenykedett, amit az amerikai légierő indított az ufójelenségek kivizsgálására. Hynek részt vett a lubbocki fények vizsgálatában is, ám később, miután a projekt véget ért, elárulta, hogy egyes eseteket szándékosan félremagyaráztak, és valójában nem tudtak rájuk magyarázatot adni.
A Hudson-völgyben többen is láttak ragyogó piros, zöld és fehér fényeket az égen, amelyek összeköttetésben álltak egymással, és jól látszott, hogy egy fekete szilárd test sarkain vannak, amely háromszög alakú volt. Először bajba került repülőgépnek vélték, és féltek, hogy le fog zuhanni, mert túl alacsonyan repült ,ám kiderült,hogy ez nem igaz. Az ufó alacsonyan repült és szinte semmilyen hangot nem adott ki. Amikor elég közel merészkedett szemtanúkhoz, akkor lehetett hallani egy enyhe búgást a gép közepéből. 1983. március 26-án jelent meg a Westchester Rockland Daily Item című lap első oldalán egy cikk a bejelentett esetekről, amire sok ufókutató felkapta a fejét, és az észleléseknek nagy híre ment Amerikában. Egy vizsgáló-csoport érkezett a helyszínre, és felállítottak egy irodát, ahol várták a szemtanúk telefonhívásait, hogy bejelentsék, ha látják az ismeretlen gépet. Nem kellett sokat várniuk, mert nemsokára éjjel-nappal csöngtek a telefonok. és több mint háromszáz ember hívta fel a csapatot. Hamarosan a szomszéd Yorktown város rendőrségi központját is elözönlötték a hívások, többen is egy óriási „V" vagy háromszög alakú hajóról számoltak be, és köztük voltak a kint helyszínelő rendőrök is. Egyszer egy víztározótól nem messze, máskor egy atomerőmű közelében látták a titokzatos háromszöget, és a megrémült dolgozók ezer láb hosszúságúnak írták le.
Egészen 1982-től 1986-ig látták ezt a fajta ufót a völgy és a város felett, és mindösszesen ötezer jelentés futott be. Természetesen hamarosan megkezdődtek a szkeptikus és a „hivatalos” magyarázatok is: léggömböket, sárkányrepülőket és a Vénuszt látták a szemtanúk. Ezt rengetegen nem fogadták el, és biztosak voltak benne, hogy nem ezeket látták, hanem jól kivehető, nagy testű fekete háromszöget három világító fénnyel, és véleményüket osztotta J. Allén Hynek csillagász is...
Háromszögek Belgiumban és Kansasban
Szintén egy sor észlelésről tudunk Belgiumból, 1989-1990-ből. Rendőrök tucatjai és több csoport civil számolt be egy olyan repülő szerkezetről, amely nagyban hasonlított a Hudson-völgyben látottakhoz, mind kinézetben, mind mozgásban. 1989. március 30. éjjel rengetegen látták az ufót. amely még a radarokon is megjelent, és végül a belga légierő felküldött két F-16-os vadászgépet is. Ekkor feltűnt egy kisebb azonosítatlan tárgy a háromszögtől nem messze. Később a csendőrök is kimentek a helyszínre, és ők is megerősítették a fények észlelését. A két gép üldözőbe vette a nagyobb objektumot, ám az folyton kijátszotta őket. Hirtelen felgyorsult, és változtatta a magasságát is, akár 900 métert is emelkedett két másodperc alatt. Az egyik pilóta később megjegyezte, hogy ilyen hirtelen manőverezésbe már rég belehalt volna a pilóta, és el nem tudja képzelni, hogy mi történhetett akkor este, mert még hangrobbanást sem hallottak az ismeretlen gép gyors mozgása közben. Végül az egyenlő oldalú háromszögre emlékeztető ufó 160-ról 1120 km/óra sebességre gyorsult fel, és már a két F-16-os gép sem tudta követni, így nem sokkal éjfél után leszálltak támaszpontjukra.
Egy híres fotó is napvilágot látott, melyen a tárgy látható, és Patrik M. készítette 1990 áprilisában. Az egyik legjobb bizonyítéknak tartották az ufófelvételek között, mígnem sok évvel később, 2011-ben Patrik azt nyilatkozta, hogy csak átverés volt. Egyes szakértők úgy gondolták, hogy Patriket megfélemlítették, ugyanis a képet kielemezte Auguste Meessen fizikusprofesszor, dr. Richard Haines NASA-kutató, Leslie Kean oknyomozó riporter és Francois Louange, a katonai műholdképek szakértője, és mindannyian rendkívülinek, hitelesnek találták.
Visszatérve 1989-re, a márciusi eset után néhány nappal 2500 tanú tett írásban nyilatkozatot, hogy látta a különös objektumokat Gembloux, Brüsszel és Eghezee városok fölött. Miután az észlelések abbamaradtak, megjelent egy Marc Hallett nevű brit szkeptikus, aki úgy gondolta, hogy az egész csak egy tömeges érzékcsalódás volt, amit nemcsak a földön tartózkodó szemtanúk, de természetesen a pilóták sem fogadtak el. Később előhozakodtak azzal, hogy helikopterekről van szó, ám ez ellentmond az összes beszámolónak, hiszen a tárgy halkan repült. Végül az esetet nem oldották meg egyértelműen, és azóta is csak „belga ufóhullámnak” hívják az akkori észlelések sorozatát.
A legutóbbi háromszög-incidens 2014 februárjában történt Kansasban, és akkor nem éjjel, hanem nappal látták az ufót, amit sikerült is lefényképezni. Jeff Templin amatőr fotós épp a helyi vadvilágról készített felvételeket egy tóparton, amikor meglátta az égen a különös szerkezetet. Nyomban beállította gépét, és lekapta az ismeretlen háromszöget, majd az elkészült kópiákat elküldte a tévének is, ahol leadták a hírekben az észleléseket, és közzétették a fotót. Ismét nem sokat kellett várni egy hivatalos közleményre, miszerint egy B-2-es Spirit lopakodó gépet kaptak lencsevégre, ám ha összehasonlítjuk a B-2-t az ufóval, máris szembetűnik a két gép farának különbsége. Ettől függetlenül többen is úgy gondolják, hogy ez nem egy Földönkívüli űrjármű volt, hanem egy szupertitkos, új fejlesztésű bombázó, ugyanis ez a háromszög kondenzcsíkot is húzott maga után, ami egyáltalán nem jellemző a Földönkívülinek vélt észlelésekre és a korábban említett esetekre sem.
Mik lehetnek ezek?
Tehetjük fel jogosan a kérdést, és több lehetőség is kínálkozik. Mint láthattuk, a hagyományos magyarázatok nem mindig állják meg a helyüket, inkább csak erőltetettnek tűnnek. Az egyik szóba jöhető dolog a földönkívüliek látogatása, akik talán megfigyelik a lakosságot, hogyan is reagálnak a megjelenésükre, ha egy nagyváros vagy egy autósztráda fölött jelennek meg. Nagyon ritkán beszámol arról egy-egy szemtanú, hogy eltérítették vagy legalábbis nem tud elszámolni az idővel, mert nem emlékszik semmire („elveszett idő" effektus), miután a háromszögű objektumot látta. Ám az ilyen beszámolók nagyon kevés esetben jutnak a kutatók tudomására, és inkább csak a „hagyományos" csészealj-észlelésekre jellemzők.
A másik lehetőség a titkos kísérleti repülőgép. Míg egyesek úgy vélekednek, hogy ezt a fajta technológiát a földönkívüliektől szerezte a hadsereg - akár valamilyen egyezség, akár valamilyen ufóbaleset során -, mások úgy gondolják, hogy igenis emberi találmány egy „fekete projekten" belül. Ezt az elnevezést titkos katonai és védelmi projektek esetén használják, amelyek keretein belül több típusú repülőgépet fejlesztenek ki - főként lopakodókat és bombázókat -, ám ezeket tagadják a nagy nyilvánosság előtt egészen addig, amíg készen nem állnak, hogy bejelentsék őket, vagy le nem lepleződnek minden kétséget kizáróan. Egyesek már el is nevezték a repülő háromszöget TR-3B-nek, ami szerintük egy szubszonikus lopakodó harcászati gép. Állítólag ez nem más, mint az U-2-es felderítőgép utódja, melyre az 1980-as években tett utalást az Egyesült Államok, hogy talán egyszer majd elkészítik a jövőben. Egy másik jelölt a Ryan Légiforgalmi Társaság egy kémrepülőjének továbbfejlesztett változata, melyet 1977. április 26-án szabadalmaztattak. Robert Wintersdoff és George Cota találta fel, és egy pilóta nélküli felderítőgép volt. Természetesen ők másként hívták: Des 244-265-nek. A gép tervrajzai feltűnően hasonlítanak a belgiumi észlelésekben látott járműéhez. Ám hogy tényleg titkos repülőgépről vagy pedig földönkívüliek egyfajta anyahajójáról van-e szó a felsorolt esetekben, arra csak a jövő adhatja meg a választ.
A legtöbb észlelés az Amerikai Egyesült Államokban történt, de háromszögeket láttak már Angliában, Kínában, sőt Magyarországon is. Mivel az észlelések többsége az USA-ra korlátozódik, többen is felvetették azt a lehetőséget, hogy valamilyen ottani titkos fejlesztésről lehet szó. De ha így van, akkor mit kezdjünk az olyan esetekkel, amelyek nem ott történtek, hanem távol Amerikától? Szinte lehetetlen, hogy a különböző országok egyszerre, szinte egy időben, ugyanolyan repülő szerkezeteket találjanak fel és kísérletezzenek velük. Ha viszont csak az amerikai légierő egy titkos projektjéről beszélünk, akkor azt kellene feltételeznünk, hogy kísérleti gépüket illegálisan reptették be más országok légtereibe, távol a bázistól. Vajon ennyire merészek lennének? Kizárt és fölösleges volna ekkora kockázatot vállalniuk.
Az érdekessége még ezeknek az észleléseknek, hogy nemcsak néhány ember látja őket, hanem forgalmas autópályák vagy városok fölött észlelik őket, akár több százan is. Amennyiben tényleg kísérleti repülőgépről van szó, amit titokban akar tartani az amerikai kormány, akkor miért sűrűn lakott területeken tesztelik, hogy észrevegyék az objektumot? Joggal vetődhet fel, hogy a földönkívüliek egy űrhajófajtájáról van szó.
A lubbocki fények
Az első nagyobb országos incidens 1951-re tehető, ugyanis Texasban, Lubbock város felett többen is észleltek egy nagy háromszöget, vagy legalábbis háromszög és V alakú formációba rendeződő alakzatot, amelyet több fénygömb alkotott. Nem tudni, hogy egy testből állt-e, avagy több test rendeződött kötelékbe, és repültek rezzenéstelenül együtt. Az első észlelés augusztus 25-én, este kilenc órakor történt, és nem is akárkik látták az ufót: a texasi műszaki főiskola három professzora vette észre, amikor az épület melletti kertes házban, egyikük otthonában tartózkodtak. Dr. W. I. Robinson, dr. A. G. Róbert és W. L. Ducker professzor körülbelül 20-30 fényt vett észre, amelyek mindössze másodpercek alatt elsuhantak a fejük fölött. A tudósok nem tudták hová tenni a látottakat, de a meteorokat mint lehetséges magyarázatot azon nyomban kizárták. Megfigyelésüket jelentették a helyi újságnak - a Lubbock Avalanche Journalnak - annak a reményében, hogy más is észlelte az ismeretlen objektumo(ka]t. Hamarosan három nő jelentkezett, hogy ők is látták a fényeket, de a sötét miatt nem tudták eldönteni, hogy azok egy repülő test fényei vagy különállóak. Hamarosan a Texas Tech iskola professzora is szólt, hogy a tanszék több tagja is látta a különös fényeket. Ezután többen is elhatározták, hogy újra figyelik majd az eget, hátha ismét észlelik az ufót, és ez szeptember ötödikén be is következett. A két tanszék tudósai már jobban meg tudták figyelni a fényeket: nagyjából akkorák voltak az égbolton, mint egy tányér, teljesen kereknek tűntek, és körülbelül 900 km/órás sebességgel repültek. Ez hátborzongató érzés volt a szemtanúknak, hiszen semmivel sem tudták azonosítani őket.
Augusztus 30-án egy Carl Hart nevű férfinak végre sikerült lefényképeznie az ismeretlen repülő testeket, és elvitte fotóit az előbb említett helyi laphoz is. Onnan átkerült a Life magazinba, és emiatt óriási nyilvánosságot kapott az eset az államokban. Hamarosan a légierő vizsgálatot indított az ügyben, és arra a következtetésre jutott, hogy a szemtanúk mindössze repülő madarakat láttak, amelyek hasát az utcai lámpák világították meg. Ezzel korántsem értettek egyet többen, és kísérletként megpróbálták a madarakat lefotózni, amikor a lámpák fölött haladnak el. de sosem sikerült reprodukálniuk Hart fényképét. Ezután felszólalt Dr. J. C. Cross, a biológia tanszék vezetője, aki teljesen elvetette a madaras verziót a fények nagysága és gyorsasága miatt is. A légierő egyszer csak visszavonta a magyarázatát, de tartózkodott új választ adni a jelenségre, így az teljesen megoldatlan maradt.
A Hudson-völgyi észlelések
New York városától északra, egy órányi autóútra található a Hudson-völgy, ahol különös és megmagyarázhatatlan jelenségek vették kezdetüket 1981 szilveszterének estéjén. Érdekességként megjegyezném, hogy az eseteket az a J. Allén Hynek vizsgálta és gyűjtötte össze, aki korábban a Project Blue Booknál tevékenykedett, amit az amerikai légierő indított az ufójelenségek kivizsgálására. Hynek részt vett a lubbocki fények vizsgálatában is, ám később, miután a projekt véget ért, elárulta, hogy egyes eseteket szándékosan félremagyaráztak, és valójában nem tudtak rájuk magyarázatot adni.
A Hudson-völgyben többen is láttak ragyogó piros, zöld és fehér fényeket az égen, amelyek összeköttetésben álltak egymással, és jól látszott, hogy egy fekete szilárd test sarkain vannak, amely háromszög alakú volt. Először bajba került repülőgépnek vélték, és féltek, hogy le fog zuhanni, mert túl alacsonyan repült ,ám kiderült,hogy ez nem igaz. Az ufó alacsonyan repült és szinte semmilyen hangot nem adott ki. Amikor elég közel merészkedett szemtanúkhoz, akkor lehetett hallani egy enyhe búgást a gép közepéből. 1983. március 26-án jelent meg a Westchester Rockland Daily Item című lap első oldalán egy cikk a bejelentett esetekről, amire sok ufókutató felkapta a fejét, és az észleléseknek nagy híre ment Amerikában. Egy vizsgáló-csoport érkezett a helyszínre, és felállítottak egy irodát, ahol várták a szemtanúk telefonhívásait, hogy bejelentsék, ha látják az ismeretlen gépet. Nem kellett sokat várniuk, mert nemsokára éjjel-nappal csöngtek a telefonok. és több mint háromszáz ember hívta fel a csapatot. Hamarosan a szomszéd Yorktown város rendőrségi központját is elözönlötték a hívások, többen is egy óriási „V" vagy háromszög alakú hajóról számoltak be, és köztük voltak a kint helyszínelő rendőrök is. Egyszer egy víztározótól nem messze, máskor egy atomerőmű közelében látták a titokzatos háromszöget, és a megrémült dolgozók ezer láb hosszúságúnak írták le.
Egészen 1982-től 1986-ig látták ezt a fajta ufót a völgy és a város felett, és mindösszesen ötezer jelentés futott be. Természetesen hamarosan megkezdődtek a szkeptikus és a „hivatalos” magyarázatok is: léggömböket, sárkányrepülőket és a Vénuszt látták a szemtanúk. Ezt rengetegen nem fogadták el, és biztosak voltak benne, hogy nem ezeket látták, hanem jól kivehető, nagy testű fekete háromszöget három világító fénnyel, és véleményüket osztotta J. Allén Hynek csillagász is...
Háromszögek Belgiumban és Kansasban
Szintén egy sor észlelésről tudunk Belgiumból, 1989-1990-ből. Rendőrök tucatjai és több csoport civil számolt be egy olyan repülő szerkezetről, amely nagyban hasonlított a Hudson-völgyben látottakhoz, mind kinézetben, mind mozgásban. 1989. március 30. éjjel rengetegen látták az ufót. amely még a radarokon is megjelent, és végül a belga légierő felküldött két F-16-os vadászgépet is. Ekkor feltűnt egy kisebb azonosítatlan tárgy a háromszögtől nem messze. Később a csendőrök is kimentek a helyszínre, és ők is megerősítették a fények észlelését. A két gép üldözőbe vette a nagyobb objektumot, ám az folyton kijátszotta őket. Hirtelen felgyorsult, és változtatta a magasságát is, akár 900 métert is emelkedett két másodperc alatt. Az egyik pilóta később megjegyezte, hogy ilyen hirtelen manőverezésbe már rég belehalt volna a pilóta, és el nem tudja képzelni, hogy mi történhetett akkor este, mert még hangrobbanást sem hallottak az ismeretlen gép gyors mozgása közben. Végül az egyenlő oldalú háromszögre emlékeztető ufó 160-ról 1120 km/óra sebességre gyorsult fel, és már a két F-16-os gép sem tudta követni, így nem sokkal éjfél után leszálltak támaszpontjukra.
Egy híres fotó is napvilágot látott, melyen a tárgy látható, és Patrik M. készítette 1990 áprilisában. Az egyik legjobb bizonyítéknak tartották az ufófelvételek között, mígnem sok évvel később, 2011-ben Patrik azt nyilatkozta, hogy csak átverés volt. Egyes szakértők úgy gondolták, hogy Patriket megfélemlítették, ugyanis a képet kielemezte Auguste Meessen fizikusprofesszor, dr. Richard Haines NASA-kutató, Leslie Kean oknyomozó riporter és Francois Louange, a katonai műholdképek szakértője, és mindannyian rendkívülinek, hitelesnek találták.
Visszatérve 1989-re, a márciusi eset után néhány nappal 2500 tanú tett írásban nyilatkozatot, hogy látta a különös objektumokat Gembloux, Brüsszel és Eghezee városok fölött. Miután az észlelések abbamaradtak, megjelent egy Marc Hallett nevű brit szkeptikus, aki úgy gondolta, hogy az egész csak egy tömeges érzékcsalódás volt, amit nemcsak a földön tartózkodó szemtanúk, de természetesen a pilóták sem fogadtak el. Később előhozakodtak azzal, hogy helikopterekről van szó, ám ez ellentmond az összes beszámolónak, hiszen a tárgy halkan repült. Végül az esetet nem oldották meg egyértelműen, és azóta is csak „belga ufóhullámnak” hívják az akkori észlelések sorozatát.
A legutóbbi háromszög-incidens 2014 februárjában történt Kansasban, és akkor nem éjjel, hanem nappal látták az ufót, amit sikerült is lefényképezni. Jeff Templin amatőr fotós épp a helyi vadvilágról készített felvételeket egy tóparton, amikor meglátta az égen a különös szerkezetet. Nyomban beállította gépét, és lekapta az ismeretlen háromszöget, majd az elkészült kópiákat elküldte a tévének is, ahol leadták a hírekben az észleléseket, és közzétették a fotót. Ismét nem sokat kellett várni egy hivatalos közleményre, miszerint egy B-2-es Spirit lopakodó gépet kaptak lencsevégre, ám ha összehasonlítjuk a B-2-t az ufóval, máris szembetűnik a két gép farának különbsége. Ettől függetlenül többen is úgy gondolják, hogy ez nem egy Földönkívüli űrjármű volt, hanem egy szupertitkos, új fejlesztésű bombázó, ugyanis ez a háromszög kondenzcsíkot is húzott maga után, ami egyáltalán nem jellemző a Földönkívülinek vélt észlelésekre és a korábban említett esetekre sem.
Mik lehetnek ezek?
Tehetjük fel jogosan a kérdést, és több lehetőség is kínálkozik. Mint láthattuk, a hagyományos magyarázatok nem mindig állják meg a helyüket, inkább csak erőltetettnek tűnnek. Az egyik szóba jöhető dolog a földönkívüliek látogatása, akik talán megfigyelik a lakosságot, hogyan is reagálnak a megjelenésükre, ha egy nagyváros vagy egy autósztráda fölött jelennek meg. Nagyon ritkán beszámol arról egy-egy szemtanú, hogy eltérítették vagy legalábbis nem tud elszámolni az idővel, mert nem emlékszik semmire („elveszett idő" effektus), miután a háromszögű objektumot látta. Ám az ilyen beszámolók nagyon kevés esetben jutnak a kutatók tudomására, és inkább csak a „hagyományos" csészealj-észlelésekre jellemzők.
A másik lehetőség a titkos kísérleti repülőgép. Míg egyesek úgy vélekednek, hogy ezt a fajta technológiát a földönkívüliektől szerezte a hadsereg - akár valamilyen egyezség, akár valamilyen ufóbaleset során -, mások úgy gondolják, hogy igenis emberi találmány egy „fekete projekten" belül. Ezt az elnevezést titkos katonai és védelmi projektek esetén használják, amelyek keretein belül több típusú repülőgépet fejlesztenek ki - főként lopakodókat és bombázókat -, ám ezeket tagadják a nagy nyilvánosság előtt egészen addig, amíg készen nem állnak, hogy bejelentsék őket, vagy le nem lepleződnek minden kétséget kizáróan. Egyesek már el is nevezték a repülő háromszöget TR-3B-nek, ami szerintük egy szubszonikus lopakodó harcászati gép. Állítólag ez nem más, mint az U-2-es felderítőgép utódja, melyre az 1980-as években tett utalást az Egyesült Államok, hogy talán egyszer majd elkészítik a jövőben. Egy másik jelölt a Ryan Légiforgalmi Társaság egy kémrepülőjének továbbfejlesztett változata, melyet 1977. április 26-án szabadalmaztattak. Robert Wintersdoff és George Cota találta fel, és egy pilóta nélküli felderítőgép volt. Természetesen ők másként hívták: Des 244-265-nek. A gép tervrajzai feltűnően hasonlítanak a belgiumi észlelésekben látott járműéhez. Ám hogy tényleg titkos repülőgépről vagy pedig földönkívüliek egyfajta anyahajójáról van-e szó a felsorolt esetekben, arra csak a jövő adhatja meg a választ.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése