Földönkívüliek klónozták a Homo sapiens-t?
Mit kezdjünk azokkal a legendákkal, melyek szerint égből jött istenek alkották meg az emberiséget, „saját képükre"? Lehet, hogy e beszámolók igazat beszélnek, s Földünk ősidők óta genetikai kísérleti telepnek számít...?
A felvetés fantasztikusnak hangzik, ám ha mélyebben belebúvárkodunk a mitológiába, kiderül: talán nem is olyan hajmeresztő. Egymástól függetlenül ugyanis mind az öt kontinens legendái azt állítják: az emberfajt azok az idegen lények - „istenek” - teremtették, akik mennydörgö-villámló szekereken érkeztek a világűrből.És itt álljunk meg egy pillanatra: a hangsúly azon a szón van, hogy teremtették! Azaz: az, amit a tudósok vallanak-tanítanak - miszerint a Homo sapiens egy hosszú evolúciós folyamat során vált ki az állatvilágból - sehol, egyetlen hagyományban sem szerepel... Ezek az ősi elbeszélések ugyanis a kérdésekre, hogy tulajdonképpen mi is az ember, mikor és hogyan keletkezett, mióta létezik a Földön, homlok-egyenest mást felelnek, mint ami az iskolai tankönyvekben áll...
S hogy pontosan mit is válaszolnak? Nézzük például a perui inkák egyik mítoszát: eszerint az istenek az ősidők óta többször is meglátogatták a Földet, noha eleinte még nem élt rajta ember. Az első embernemzedéket ezek az égi látogatók alkották meg, csakhogy miután teremtményeik bűnt követtel el, özönvízzel kiirtották őket. Helyüket monstrum lények, óriási sárkánykígyók vették át, akik hosszú világkorszakokon keresztül uralták az elnéptelenedett tájakat: a vadonokat, sivatagokat, de még az óceánokat is...-
Évmilliók múlva azonban - a tiahuanaco-i inka hagyomány szerint - egyszer csak újra „megnyíltak az egek” Három óriási gömb ereszkedett alá a csillagok közül: egyik aranyból, a másik ezüstből, a harmadik rézből készült. Először felnyílt az aranygömb, melyből 500 nemes férfi lépett elő, majd az ezüst, melyből 500 nemes asszony. Végül a rézgömbből 1000-1000 közrendü férfi és nő lépett ki Peru fennsíkjára. Az első két gömb utasaiból lett az inka arisztokrácia, míg utóbbiakból maga a nép.
Egy másik, szintén inka legenda kicsit másképp „tudja” a történetet. Eszerint a három gömbben maguk az istenek érkeztek, ám nem találtak a Földön más életet, mint sárkányokat, illetve az őserdő fáin élő majmokat. Az óriáshüllőket villámló fegyverükkel kiirtották, a majmok közül kettőt pedig - varázslattal -„életre keltettek”, s megtanítottak beszélni. Mindezt állítólag egy messze Keleten lévő szigeten hajtották végre, ahol is egy édeni szépségű kertben nevelték-tanították a két, varázslattal „módosított” majmot. Belőlük lett a mostani emberiség két őse: az első férfi és az első nő...
Istenek és mutánsok háborúja
E megdöbbentő történetet a következőképpen (is) lehet értelmezni: Földünket évmilliárdok óta látogatták bizonyos földönkívüli csoportok, akik figyelemmel kísérték az itteni élővilág fejlődését. Arra törekedtek, hogy bolygónkon valamilyen értelmes, beszélni tudó létforma vegye át az uralmat, s szaporodjon el. Ennek érdekében többször is beavatkoztak az evolúció természetes menetébe - hol fegyverekkel, hol pedig génsebészeti úton.
Az előző emberiségek, illetve a „félresikerült” lények özönvízzel való kiirtása kegyetlenül hangzik, de gyakorlatilag minden nép hagyományában találkozunk vele. Közismert a bibliai történet, mely szerint egyes angyalok, az úgynevezett „Őrzők” fellázadtak az Úr ellen, lejöttek a Földre, s az „emberek lányaival” keveredtek. Gyermekeik monstrum szörnyek, sárkányok, óriások lettek, melyek elszaporodtak, így általános káosz fenyegetett. Végül az Úr közbeavatkozott, özönvízzel kipusztítva a Föld élővilágának nagy részét, és kiválasztva egy embert, aki a következő nemzedék ősatyjaként életben maradhatott: Noét - noha az ő apja is az Őrzök egyike volt!Bármennyire is hihetetlen, ezek szerint Noé valószínűleg félig földönkívüli származású volt... A történet sumer-mezopotámiai változata gyakorlatilag teljesen ugyanezt beszéli el: eszerint Földünkön évmilliók óta bányásztak aranyat, érceket az égből érkező Anunaki-istenek. Szerették volna, ha nem kell folyamatosan itt tartózkodniuk, hanem visszatérhetnek égi városukba, mely a Nibiru bolygón helyezkedett el. Csakhogy ehhez földi személyzetre volt szükségük, akik - távollétükben is - folytatják a bányákban a kitermelést...
Ám bolygónkon ekkoriban - a legenda szerint - más élőlények nem voltak, mint óriáskígyók és hatalmas sárkányok. Az Anunakik döntöttek: kiirtották e szörnyeket, s helyükbe megteremtettek a titokzatos „hegyi vademberekből” egy Igigu nevű fajt. Amint azonban visszatértek a Nibirura, az Igiguk fellázadtak, mert nem voltak hajlandók a nehéz bányamunkára, s ami még nagyobb bűn volt: keveredni kezdtek a szörnyekkel.
A visszatérő Anunakik egy iszonyatos kozmikus háborúban végül leverték a lázadókat. Enlil isten, Anu fia pedig - állítólag - az Igigu-, és az Anunaki-vér ötvözésével megalkotott egy új, immár munkára termett, engedelmes fajt... Konkrétan egy félig Igigu-, félig Anunaki fajú férfit, illetve egy ugyanilyen vérségű asszonyt, akiket az istenek elhelyeztek „messze Nyugaton”, Dilmun szigetén. Itt egy paradicsomi szépségű kertben igyekeztek tanítani őket, s figyelemmel kísérni fejlődésüket.
Titkos génlabor a szigeten
Felmerül a kérdés: mit kezdhetünk a két legenda közti, meghökkentő azonosságokkal? Ezek nem lehetnek a puszta véletlen müvei, már csak azért sem, mert az ember létrejöttét több száz más nép mítosza is szinte hajszálra ugyanígy beszéli el!
Ezekben a történetekben visszatérő motívumok a következők: 1. az égből érkező istenek, 2. egy másik faj lázadása, melynek következménye szörnyek létrejötte, és egy kozmikus háború, 3. az ember mesterséges megalkotása, majmokból, vagy - mint Sumerben - „hegylakó” vademberekből, 4. az az elképzelés, hogy az új faj első egyedeit egy zárt, megközelíthetetlen szigeten, egy „kertben” helyezték el.
Nos, ez kissé úgy hangzik, mint valami ősvilági scifi, és - akármilyen furcsán hangzik - feltűnően emlékeztet a világhírű filmből ismert dr. Moreau szigetére... így szerintünk mindenképp jogos feltenni a kérdést: lehet, hogy tényleg földönkívüliek avatkoztak be a földi evolúció menetébe? Kiirtották a dinoszauruszokat, hogy átvehesse uralmát bolygónkon az új faj, a Homo sapiens, melyet az idegenek mesterségesen hoztak létre? Talán úgy, hogy génmanipulációval értelmessé tettek egy pár emberszabású majmot, netán saját, genetikailag elöregedett fajtájukat „turbózták fel"?
A folyamat közben - legalábbis a mítoszok alapján - némi bonyodalom adódott: a földönkívüliek egy része zendülést robbantott ki, s. tiltott módon hoztak létre veszedelmes mutánsokat (a mesék sárkányait, óriásait, szörnyetegeit). Háború keletkezett, melyben végül mégis az „elit” győzött: visszaállította hatalmát a Földön, s kipusztította a másik fél által klónozott lényeket.
A genetikai kísérleteket pedig az eredetileg tervezett módon vitték tovább: az immár értelmes „majmokat" távol a háború sújtotta övezetektől, egy titkos laboratóriumban nevelték, tanították tovább. Ez a kísérleti telep így lett egyfajta „emberkert” - mely nem más, mint az ősi legendák Édenkertje!
Az ember mesterséges faj?
Nos, ez a rekonstrukció természetesen puszta elmélet - ám úgy véljük, legalább arra méltó, hogy elgondolkodjunk rajta. Lehet, nem hangzik túl hízelgőén, hogy a „teremtés koronái" helyett génmanipulált majmok volnánk - ám tökéletesen egybevág a genetikai rejtélyekkel, melyek fajunk származását ma is homályossá teszik. Itt van például genetikai „kétértékűségünk” jelensége: az Rh- vérű anyák terhessége veszélyeztetett, ha a magzat Rh+ vérű... Az ilyen összeférhetetlenség az állatvilágban soha, egy fajnál se fordul elő: csak a mesterségesen létrehozott, hibrid fajoknál, így például az öszvéreknél. Lehet, hogy ez azt bizonyítja: a Homo sapiens is mesterséges úton jött létre? Nyugtalanító kérdések, s a rájuk adott választól sok minden függ - így például az is, miként látjuk az emberfaj Földünkön betöltött szerepkörét. Ám egy biztos: akár elfogadjuk az „Éden-kert= genetikai ernberkert "-magyarázatot, akár nem, itt az idő nyitott, befogadó szemlélettel újraértékelni múltunkat, s eközben talán számos rejtély megoldásra talál...
Ádám és Éva Afrikában
A 80-as években nagy port vert fel egy brit kutatócsoport eredménye, mely szerint -ahogy vezetőjük, Jim. S. Waitiscoat állította - megtalálták „Ádámot és Évát”. Azaz, azt az első emberi családot, közösséget, akiktől akár az egész emberiség is származhat, beleértve mind a 7 milliárd főt...!
Wainscoat szerint ez az őscsalád kb. öttagú lehetett, melyek közül négy hím, egy viszont j biztosan nőstény volt Utóbbi lehetett az első „Éva”, ahogy a kutatók is elnevezték ezt az -egyelőre csak elméletben feltételezett - „hölgyet” A kutatók azt is tudni vélik, hogy e csoport biztosan Afrikában élt, amivel ismét összhangban vannak az ősi mítoszokkal. Mind a görög, mind az egyiptomi legendák ugyanis úgy tudják: az első emberek valahol a forró égövön éltek, Afrika belső részén - melyen ekkoriban zöldellő, buja növényzet uralkodott. Szerintük itt helyezkedett el az egykori Éden..
Szodoma és Atlantisz pusztulása
A bibliai legenda szerint Szodomát és Gomorrát azért pusztította el „kénköves és tüzes esővel” az Úr, mert lakói megszegték a törvényt, s istentelen cselekedetekre vetemedtek. Utóbbiakat az apokrifek részletezik: eszerint a „szodomiták” nem emberi lényekkel léptek nemi kapcsolatra - így óriásokkal, sárkányokkal, keveréklényekkel, és állatokkal is. Felmerül a kérdés: a genetikai természetű bűn talán azért számított akkorának, mert keresztezte az Úr tervét - aki szörnyek helyett emberekkel szerette volna benépesíteni a Földet?
De Platón is azt írja a Kritiász-bán, hogy az istenek megelégelték az atlantisziak bűneit, s ezért süllyesztették el a földrészt. S hogy mi volt ez a bűn? Egy mediterrán legenda elbeszéli, miként tapasztalta az utolsó atlantiszi királynő, Astraia azt, hogy népéből sokan az óriásokkal keveredtek össze, s ezen elbúsulva felszállt az égbe. A mítosz szerint egy mennydörgő-ragyogó hajón távozott, így sokan feltételezik: talán benne is az emberiség genetikai romlását megakadályozni próbáló földönkívüli vezetők egyikét ismerhetjük fel...
A felvetés fantasztikusnak hangzik, ám ha mélyebben belebúvárkodunk a mitológiába, kiderül: talán nem is olyan hajmeresztő. Egymástól függetlenül ugyanis mind az öt kontinens legendái azt állítják: az emberfajt azok az idegen lények - „istenek” - teremtették, akik mennydörgö-villámló szekereken érkeztek a világűrből.És itt álljunk meg egy pillanatra: a hangsúly azon a szón van, hogy teremtették! Azaz: az, amit a tudósok vallanak-tanítanak - miszerint a Homo sapiens egy hosszú evolúciós folyamat során vált ki az állatvilágból - sehol, egyetlen hagyományban sem szerepel... Ezek az ősi elbeszélések ugyanis a kérdésekre, hogy tulajdonképpen mi is az ember, mikor és hogyan keletkezett, mióta létezik a Földön, homlok-egyenest mást felelnek, mint ami az iskolai tankönyvekben áll...
S hogy pontosan mit is válaszolnak? Nézzük például a perui inkák egyik mítoszát: eszerint az istenek az ősidők óta többször is meglátogatták a Földet, noha eleinte még nem élt rajta ember. Az első embernemzedéket ezek az égi látogatók alkották meg, csakhogy miután teremtményeik bűnt követtel el, özönvízzel kiirtották őket. Helyüket monstrum lények, óriási sárkánykígyók vették át, akik hosszú világkorszakokon keresztül uralták az elnéptelenedett tájakat: a vadonokat, sivatagokat, de még az óceánokat is...-
Évmilliók múlva azonban - a tiahuanaco-i inka hagyomány szerint - egyszer csak újra „megnyíltak az egek” Három óriási gömb ereszkedett alá a csillagok közül: egyik aranyból, a másik ezüstből, a harmadik rézből készült. Először felnyílt az aranygömb, melyből 500 nemes férfi lépett elő, majd az ezüst, melyből 500 nemes asszony. Végül a rézgömbből 1000-1000 közrendü férfi és nő lépett ki Peru fennsíkjára. Az első két gömb utasaiból lett az inka arisztokrácia, míg utóbbiakból maga a nép.
Egy másik, szintén inka legenda kicsit másképp „tudja” a történetet. Eszerint a három gömbben maguk az istenek érkeztek, ám nem találtak a Földön más életet, mint sárkányokat, illetve az őserdő fáin élő majmokat. Az óriáshüllőket villámló fegyverükkel kiirtották, a majmok közül kettőt pedig - varázslattal -„életre keltettek”, s megtanítottak beszélni. Mindezt állítólag egy messze Keleten lévő szigeten hajtották végre, ahol is egy édeni szépségű kertben nevelték-tanították a két, varázslattal „módosított” majmot. Belőlük lett a mostani emberiség két őse: az első férfi és az első nő...
Istenek és mutánsok háborúja
E megdöbbentő történetet a következőképpen (is) lehet értelmezni: Földünket évmilliárdok óta látogatták bizonyos földönkívüli csoportok, akik figyelemmel kísérték az itteni élővilág fejlődését. Arra törekedtek, hogy bolygónkon valamilyen értelmes, beszélni tudó létforma vegye át az uralmat, s szaporodjon el. Ennek érdekében többször is beavatkoztak az evolúció természetes menetébe - hol fegyverekkel, hol pedig génsebészeti úton.
Az előző emberiségek, illetve a „félresikerült” lények özönvízzel való kiirtása kegyetlenül hangzik, de gyakorlatilag minden nép hagyományában találkozunk vele. Közismert a bibliai történet, mely szerint egyes angyalok, az úgynevezett „Őrzők” fellázadtak az Úr ellen, lejöttek a Földre, s az „emberek lányaival” keveredtek. Gyermekeik monstrum szörnyek, sárkányok, óriások lettek, melyek elszaporodtak, így általános káosz fenyegetett. Végül az Úr közbeavatkozott, özönvízzel kipusztítva a Föld élővilágának nagy részét, és kiválasztva egy embert, aki a következő nemzedék ősatyjaként életben maradhatott: Noét - noha az ő apja is az Őrzök egyike volt!Bármennyire is hihetetlen, ezek szerint Noé valószínűleg félig földönkívüli származású volt... A történet sumer-mezopotámiai változata gyakorlatilag teljesen ugyanezt beszéli el: eszerint Földünkön évmilliók óta bányásztak aranyat, érceket az égből érkező Anunaki-istenek. Szerették volna, ha nem kell folyamatosan itt tartózkodniuk, hanem visszatérhetnek égi városukba, mely a Nibiru bolygón helyezkedett el. Csakhogy ehhez földi személyzetre volt szükségük, akik - távollétükben is - folytatják a bányákban a kitermelést...
Ám bolygónkon ekkoriban - a legenda szerint - más élőlények nem voltak, mint óriáskígyók és hatalmas sárkányok. Az Anunakik döntöttek: kiirtották e szörnyeket, s helyükbe megteremtettek a titokzatos „hegyi vademberekből” egy Igigu nevű fajt. Amint azonban visszatértek a Nibirura, az Igiguk fellázadtak, mert nem voltak hajlandók a nehéz bányamunkára, s ami még nagyobb bűn volt: keveredni kezdtek a szörnyekkel.
A visszatérő Anunakik egy iszonyatos kozmikus háborúban végül leverték a lázadókat. Enlil isten, Anu fia pedig - állítólag - az Igigu-, és az Anunaki-vér ötvözésével megalkotott egy új, immár munkára termett, engedelmes fajt... Konkrétan egy félig Igigu-, félig Anunaki fajú férfit, illetve egy ugyanilyen vérségű asszonyt, akiket az istenek elhelyeztek „messze Nyugaton”, Dilmun szigetén. Itt egy paradicsomi szépségű kertben igyekeztek tanítani őket, s figyelemmel kísérni fejlődésüket.
Titkos génlabor a szigeten
Felmerül a kérdés: mit kezdhetünk a két legenda közti, meghökkentő azonosságokkal? Ezek nem lehetnek a puszta véletlen müvei, már csak azért sem, mert az ember létrejöttét több száz más nép mítosza is szinte hajszálra ugyanígy beszéli el!
Ezekben a történetekben visszatérő motívumok a következők: 1. az égből érkező istenek, 2. egy másik faj lázadása, melynek következménye szörnyek létrejötte, és egy kozmikus háború, 3. az ember mesterséges megalkotása, majmokból, vagy - mint Sumerben - „hegylakó” vademberekből, 4. az az elképzelés, hogy az új faj első egyedeit egy zárt, megközelíthetetlen szigeten, egy „kertben” helyezték el.
Nos, ez kissé úgy hangzik, mint valami ősvilági scifi, és - akármilyen furcsán hangzik - feltűnően emlékeztet a világhírű filmből ismert dr. Moreau szigetére... így szerintünk mindenképp jogos feltenni a kérdést: lehet, hogy tényleg földönkívüliek avatkoztak be a földi evolúció menetébe? Kiirtották a dinoszauruszokat, hogy átvehesse uralmát bolygónkon az új faj, a Homo sapiens, melyet az idegenek mesterségesen hoztak létre? Talán úgy, hogy génmanipulációval értelmessé tettek egy pár emberszabású majmot, netán saját, genetikailag elöregedett fajtájukat „turbózták fel"?
A folyamat közben - legalábbis a mítoszok alapján - némi bonyodalom adódott: a földönkívüliek egy része zendülést robbantott ki, s. tiltott módon hoztak létre veszedelmes mutánsokat (a mesék sárkányait, óriásait, szörnyetegeit). Háború keletkezett, melyben végül mégis az „elit” győzött: visszaállította hatalmát a Földön, s kipusztította a másik fél által klónozott lényeket.
A genetikai kísérleteket pedig az eredetileg tervezett módon vitték tovább: az immár értelmes „majmokat" távol a háború sújtotta övezetektől, egy titkos laboratóriumban nevelték, tanították tovább. Ez a kísérleti telep így lett egyfajta „emberkert” - mely nem más, mint az ősi legendák Édenkertje!
Az ember mesterséges faj?
Nos, ez a rekonstrukció természetesen puszta elmélet - ám úgy véljük, legalább arra méltó, hogy elgondolkodjunk rajta. Lehet, nem hangzik túl hízelgőén, hogy a „teremtés koronái" helyett génmanipulált majmok volnánk - ám tökéletesen egybevág a genetikai rejtélyekkel, melyek fajunk származását ma is homályossá teszik. Itt van például genetikai „kétértékűségünk” jelensége: az Rh- vérű anyák terhessége veszélyeztetett, ha a magzat Rh+ vérű... Az ilyen összeférhetetlenség az állatvilágban soha, egy fajnál se fordul elő: csak a mesterségesen létrehozott, hibrid fajoknál, így például az öszvéreknél. Lehet, hogy ez azt bizonyítja: a Homo sapiens is mesterséges úton jött létre? Nyugtalanító kérdések, s a rájuk adott választól sok minden függ - így például az is, miként látjuk az emberfaj Földünkön betöltött szerepkörét. Ám egy biztos: akár elfogadjuk az „Éden-kert= genetikai ernberkert "-magyarázatot, akár nem, itt az idő nyitott, befogadó szemlélettel újraértékelni múltunkat, s eközben talán számos rejtély megoldásra talál...
Ádám és Éva Afrikában
A 80-as években nagy port vert fel egy brit kutatócsoport eredménye, mely szerint -ahogy vezetőjük, Jim. S. Waitiscoat állította - megtalálták „Ádámot és Évát”. Azaz, azt az első emberi családot, közösséget, akiktől akár az egész emberiség is származhat, beleértve mind a 7 milliárd főt...!
Wainscoat szerint ez az őscsalád kb. öttagú lehetett, melyek közül négy hím, egy viszont j biztosan nőstény volt Utóbbi lehetett az első „Éva”, ahogy a kutatók is elnevezték ezt az -egyelőre csak elméletben feltételezett - „hölgyet” A kutatók azt is tudni vélik, hogy e csoport biztosan Afrikában élt, amivel ismét összhangban vannak az ősi mítoszokkal. Mind a görög, mind az egyiptomi legendák ugyanis úgy tudják: az első emberek valahol a forró égövön éltek, Afrika belső részén - melyen ekkoriban zöldellő, buja növényzet uralkodott. Szerintük itt helyezkedett el az egykori Éden..
Szodoma és Atlantisz pusztulása
A bibliai legenda szerint Szodomát és Gomorrát azért pusztította el „kénköves és tüzes esővel” az Úr, mert lakói megszegték a törvényt, s istentelen cselekedetekre vetemedtek. Utóbbiakat az apokrifek részletezik: eszerint a „szodomiták” nem emberi lényekkel léptek nemi kapcsolatra - így óriásokkal, sárkányokkal, keveréklényekkel, és állatokkal is. Felmerül a kérdés: a genetikai természetű bűn talán azért számított akkorának, mert keresztezte az Úr tervét - aki szörnyek helyett emberekkel szerette volna benépesíteni a Földet?
De Platón is azt írja a Kritiász-bán, hogy az istenek megelégelték az atlantisziak bűneit, s ezért süllyesztették el a földrészt. S hogy mi volt ez a bűn? Egy mediterrán legenda elbeszéli, miként tapasztalta az utolsó atlantiszi királynő, Astraia azt, hogy népéből sokan az óriásokkal keveredtek össze, s ezen elbúsulva felszállt az égbe. A mítosz szerint egy mennydörgő-ragyogó hajón távozott, így sokan feltételezik: talán benne is az emberiség genetikai romlását megakadályozni próbáló földönkívüli vezetők egyikét ismerhetjük fel...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése