A fehér sötétség Kísérteties teremtményei

Németország egyes vidékein szinte már néphagyomány a ködtől való félelem, rettegés. A babonásabb, a természetfeletti erők létezését mindenféle fenntartások nélkül elfogadó emberek számára a fehér sötétségnek is nevezett jelenség nem csupán egy érdekes és hétköznapi meteorológiai sajátosság, hanem a valódi horror tárháza, egy olyan félelmetes, túlvilági megjelenési forma, melyben szörnyűséges energiák bujkálnak, amelyek olykor lecsapnak áldozataikra.

A ködtől való elementáris rettegés valóban szinte néphagyomány, például annak a Boden-tónak a partvidékén, ahol a földrajzi és meteorológiai adottságok révén egyáltalán nem ritka a ködös időjárás, amikor szinte áthatolhatatlannak ható, mindent eltakaró, tejfelszerű takaró lepi be a vidéket. A legrégibb feljegyzések szerint ekkor tűntek el a leggyakrabban emberek, akiket soha többet nem láttak viszont sem élve, sem pedig halva. Természetesen a racionális magyarázatokat keresők egyszerű eltévedésekkel és halállal végződő balesetekkel magyarázták ezeket az eltűnéses eseteket, ám az bizony valóban megkerülhetetlen tény, hogy ha ténylegesen balesetek történtek, holttestek sohasem kerültek elő. Ez pedig módfelett különös ... Olyannyira, hogy a ködben lakozó szellemek, démonok, túlvilági lények legendája egyre tovább dagadt és a mai napig tartja magát.


A bodeni ködember legendája

A rejtélyes kísértetjárások évszázadok óta tartják rettegésben a Boden-tó körüli települések lakóit, akik szerint egy, az 1700-as években szerencsétlenül járt és magára hagyott halász szelleme riogatja őket. Ahalász ladikja léket kapott, és hiába kért segítséget a tőle nem messze elhaladó, boros rakományát szállító hajó legénységétől, azoknak túlságosan sietős volt a dolguk ahhoz, hogy egy emberélet kedvéért mentőakcióba kezdjenek. Azóta megszaporodtak a Boden-tavon a különböző szerencsétlenségek, az utóbbi kétszáz évben tucatnyi kisebb vagy közepes méretű hajó sérült meg, tévedt el, süllyedt el ebben a körzetben. A túlélők elmondásai szerint a katasztrófákat megelőző percekben sosem látott sűrűségű köd ereszkedett a vízfelszínre
természetellenes gyorsasággal -, így szinte teljesen lehetetlenné vált a navigáció. Ekkor jelent meg egy korhadt, ütött-kopott ladik, fedélzetén egy öregemberrel, aki integetésével irányította a hajókat - többnyire valamilyen sziklaszirtnek, vagy éppenséggel a tó közepe felé, ott magukra hagyva a rémült és tanácstalan áldozatokat. A bodeni ködember a néphiedelem szerint a tó víz alatti barlangjaiban él, ám néha kimerészkedik a szárazföldre is. Ilyenkor a szőlősökben garázdálkodik, és elképzelhetetlen károkat okoz. A szőlősgazdáknak nem egyszer azzal a megmagyarázhatatlan jelenséggel kell szembesülniük, hogy ültetvényük, amely még előző este kitűnő állapotban volt, másnap reggelre szinte teljesen le lett tarolva egy ismeretlen erő által. Még senki nem volt képes megmagyarázni, hogy ha nem a szellem garázdálkodott, akkor vajon milyen más, racionális oka lehet egy ilyen fokú pusztításnak egyetlen éjszaka leforgása alatt, méghozzá teljesen hangtalanul, feltűnés nélkül.


A fejnélküli lovas és a gyerekgyilkos

Egy másik kreatúra szintén a fehér sötétség időszakában bukkan fel, ő Németország északi vidékein ijesztgeti az embereket. A fej nélküli lovas helyi megfelelője ez a kísértet, aki szinte mindig a köddel együtt érkezik és iszonyatos rémületet kelt a szemtanúkban. Teljesen váratlanul bukkan fel a tejfehér semmiből, levágott fejét a válla alá szorítva vágtat a lován és megpróbálja elgázolni azt, aki az útjába kerül. Ez a legtöbbször nem történik meg, de a hatás azért meglehetősen mellbevágó: Az esetek áldozatai évekkel a történtek után is mély félelemmel beszélnek az incidensekről és természetesen szabályos ködfóbiájuk alakult ki, amolyan poszt-traumatikus utóhatásként. A Rajna-vidék Pfalz nevű tartományban még horrorisztikusabb ködlények ijesztgetik az ott lakókat. Ez a helybéli szörnyeteg a bodeni kísértethez hasonlóan egy vénember alakjában jelenik meg, amint köd száll a falvakra vagy városokra. Rejtélyes módon, mintha halálos gyermekbetegségeket terjesztene, ezekben az időszakokban megszaporodnak a megmagyarázhatatlannak tűnő gyermekágyi halálok, amiket persze ennek a démonszerű lénynek tulajdonítanak. A szkeptikusabbak ugyanakkor közönséges, asztmatikus tünetek végzetes hatásaival magyarázzák mindezt, ám arra nem tudnak válaszolni, hogy vajon a köd kialakulását követően miért látnak több tucatnyian lakóházakba az ablakokon keresztül bemászó, szellemszerű (ködszerű?) emberalakot...

Az elkárhozott lélek átka

Halle an dér Saale városában és környékén szintén rettegnek a ködtől és erre alapos okuk van: itt egy nőszemély szellemét vélik látni a szemtanúk, aki valamilyen bűnös lélek lehet, mert folyamatosan bocsánatért, megváltásért esedezik annak, akinek a közelébe kerül. A bűnét sosem árulja el, csupán rimánkodik... Többen, akik nem tudják, hogy egy ártó szellemmel van dolguk, csak kigúnyolják, ám ők igen rosszul járnak: ilyenkor a nő rájuk lehel, ami súlyos betegségek forrása. Többen ennek a szellemnek az ártásáról számoltak be orvosaiknak, mielőtt tüdőgyulladásban, régebben pedig himlőben haltak volna meg.

A köd természetesen nem csak a német vidékeken jelent fenyegetést, hiszen a világ számos táján démonoktól, szörnyetegektől rettegnek az emberek, amint leszáll a fehér sötétség...