A fantom gyilkos
Texarkana városkáját 1946-ban örökre megbélyegezte egy maszkos
gyilkos, aki nem csak a város saját legendáját, hanem a filmipart is
megihlette, és a túlélők, érintettek nemzedékről nemzedékre tovább
mesélték történetét, melytől a város még mindig retteg.
1946. március 24-én, egy esős vasárnap reggel, Richard Griffin gépjárművét megtalálták a Szerelmesek sétányán leparkolva. A kocsiban a 29 éves Griffin és barátnője, a 17 éves Polly Ann Moore holttestére bukkantak. Mindkettőjüket hátulról lőtték le, de a helyszínen talált bizonyítékok alapján a lányt először megerőszakolták a kocsin kívül, majd a holttestét visszahelyezték az autóba. Mivel még nem ismerték a sorozatgyilkos fogalmát – csak a 70-es években alkották meg magát a fogalmat, a köznyelvbe pedig Ted Bundy által került be –, nem gondolták bonyolultabbnak a duplagyilkosságot.
Február 22-én, félholdkor szintén történt egy támadás, melyet szerencsére túlélt a pár mindkét tagja. Ők voltak az egyetlenek, akik látták a gyilkosukat, és nekik köszönhetően tudták összekötni a későbbi támadásokat. A két túlélő beszámolója sokkal vérfagyasztóbb volt, mint bármilyen eddigi. A gyilkos kesztyűben és maszkban volt, egy zsákot vett a fejére, csak a szemeknek és a szájának vágott ki rést. A 19 éves Mary Jane Larey-t, Jimmy Hollist barátnőjét megerőszakolta a fegyvere csövével. Ez az undorító húzás ihlette a legendában a kampót, mint egy idegen fémtárgyat, mely behatol a kocsiba, a biztonsági zónába.
Április 14-én a gyilkos újra lecsapott, és megölte a 15 éves Betty Jo Bookert, zenekari szaxofonost, és gyermekkori barátját, a 16 éves Paul Martint, kinek a kezét is átlőtte.
Május 3-án került sor az utolsó gyilkosságokra, az áldozatok Virgil és Katie Stark. A házaspárt szintén lelőtték, a nőt arcon is.
Mikor az újságokban megjelentek a hírek, először még nem volt neve a sorozatgyilkosnak, de a későbbi támadásoknál már megkapta a Fantom nevet, az akkor vetített The Phantom Speaks horror után. Mivel a gyilkosságoknak közük volt a holdállásokhoz, megkapták a Holdfény gyilkosságok nevet. A fő gyanúsított Youel Swinney volt, autótolvaj, kinek saját felesége, Peggy vallott ellene, de vallomását nem írta alá. Swinney-t a börtönévek után szanatóriumba zárták, büntetése letöltése alatt megszűntek a gyilkosságok és a fantom eltűnt. Swinney öregkori nyilatkozatában azt mondta, felesége aljasul hazudott, nem ő volt a gyilkos, és már csak azért is reméli, hogy elkapják az igazit, hogy bizonyíthassa ártatlanságát.
Texarkana városkája így megkapta saját városi legendáját. Filmet készítettek az esetből 1976-ban, A város, amely rettegett a naplementétől címmel (IMDb). Sajnos a film szinte megszerezhetetlen jó minőségben, magyar felirat pedig nincs hozzá, angolt sem sikerült találnom. A rendező, Charles B. Pierce dokumentarista stílusban forgatta az egész filmjét, mely tekinthető az egyik első slashernek, megelőzve a Halloweent és a Péntek 13-at. Utóbbit egyébként szintén a Fantom gyilkos ihlette, hisz Jason a második részben még egy zsákot hord a fején. A horror, bár szinte végig megfelel a valóságnak, kivéve a neveket, egy lényeges pontban eltér. Betty Jo Booker itt harsonán játszik, hogy még megrázóbb halála lehessen, pedig eredetileg sem lehetett könnyednek nevezni. A jelenet kultikussá vált - a Fantom vadászkést erősít a harsonára, és „zenélés” közben szúrja halálra a lányt - sokan gondolták a film hatására igaznak ezt a jelenetet, elfeledve a valódi eseményt. Így születnek a városi legendák, összemosva a valóságot a fikcióval. 1976 óta minden évben levetítik a város autósmozijában a filmet, a Spring Lake parkban, ahol a gyilkosságok ideje alatt a Szerelmesek sétánya is volt.
Visszatérve a Fantom gyilkosra, sokan tartják azt az elméletet, amiben én is hiszek és felkaptam rá a fejem: lehetséges, hogy a texarkanai gyilkosságok a Zodiákus első szárnypróbálgatásai voltak. Az elmélet alátámasztásaként felsorolnék pár hasonlóságot:
Mindkét gyilkos követte az áldozatát.
Mindkét gyilkos nagyon hasonló öltözetet viselt, hasonló maszkkal, katonai csizmával, majdnem azonos mérettel, a Zodiákus első fantomképén szinte ugyanúgy fest, ahogy a texarkanai Fantom.
Hasonló fegyvereket használtak, pisztolyt és néha kést.
A testeket a helyszínen hagyták.
A gyilkosságok mindig éjszaka, általában hétvégeken történtek, és mindkét esetben összeköthetőek voltak a holdjárással, csak teliholdkor gyilkolt.
A Zodiákus az egyik sajtónak szánt levelében Vörös Fantomnak nevezi magát
Mindkét eset megoldatlan maradt, de akár igaz lehet ez a teória is, hisz akár egy költözés során is abba maradhattak Texarkanában a gyilkosságok, s kezdődhettek máshol.
A Zodiákusról David Fincher forgatott egy eszelős jó thrillert, most nem bonyolódnék bele, nagyon izgalmas, figyelemlekötő, és teljesen megfelel a megtörtént esetnek.
1946. március 24-én, egy esős vasárnap reggel, Richard Griffin gépjárművét megtalálták a Szerelmesek sétányán leparkolva. A kocsiban a 29 éves Griffin és barátnője, a 17 éves Polly Ann Moore holttestére bukkantak. Mindkettőjüket hátulról lőtték le, de a helyszínen talált bizonyítékok alapján a lányt először megerőszakolták a kocsin kívül, majd a holttestét visszahelyezték az autóba. Mivel még nem ismerték a sorozatgyilkos fogalmát – csak a 70-es években alkották meg magát a fogalmat, a köznyelvbe pedig Ted Bundy által került be –, nem gondolták bonyolultabbnak a duplagyilkosságot.
Február 22-én, félholdkor szintén történt egy támadás, melyet szerencsére túlélt a pár mindkét tagja. Ők voltak az egyetlenek, akik látták a gyilkosukat, és nekik köszönhetően tudták összekötni a későbbi támadásokat. A két túlélő beszámolója sokkal vérfagyasztóbb volt, mint bármilyen eddigi. A gyilkos kesztyűben és maszkban volt, egy zsákot vett a fejére, csak a szemeknek és a szájának vágott ki rést. A 19 éves Mary Jane Larey-t, Jimmy Hollist barátnőjét megerőszakolta a fegyvere csövével. Ez az undorító húzás ihlette a legendában a kampót, mint egy idegen fémtárgyat, mely behatol a kocsiba, a biztonsági zónába.
Április 14-én a gyilkos újra lecsapott, és megölte a 15 éves Betty Jo Bookert, zenekari szaxofonost, és gyermekkori barátját, a 16 éves Paul Martint, kinek a kezét is átlőtte.
Május 3-án került sor az utolsó gyilkosságokra, az áldozatok Virgil és Katie Stark. A házaspárt szintén lelőtték, a nőt arcon is.
Mikor az újságokban megjelentek a hírek, először még nem volt neve a sorozatgyilkosnak, de a későbbi támadásoknál már megkapta a Fantom nevet, az akkor vetített The Phantom Speaks horror után. Mivel a gyilkosságoknak közük volt a holdállásokhoz, megkapták a Holdfény gyilkosságok nevet. A fő gyanúsított Youel Swinney volt, autótolvaj, kinek saját felesége, Peggy vallott ellene, de vallomását nem írta alá. Swinney-t a börtönévek után szanatóriumba zárták, büntetése letöltése alatt megszűntek a gyilkosságok és a fantom eltűnt. Swinney öregkori nyilatkozatában azt mondta, felesége aljasul hazudott, nem ő volt a gyilkos, és már csak azért is reméli, hogy elkapják az igazit, hogy bizonyíthassa ártatlanságát.
Texarkana városkája így megkapta saját városi legendáját. Filmet készítettek az esetből 1976-ban, A város, amely rettegett a naplementétől címmel (IMDb). Sajnos a film szinte megszerezhetetlen jó minőségben, magyar felirat pedig nincs hozzá, angolt sem sikerült találnom. A rendező, Charles B. Pierce dokumentarista stílusban forgatta az egész filmjét, mely tekinthető az egyik első slashernek, megelőzve a Halloweent és a Péntek 13-at. Utóbbit egyébként szintén a Fantom gyilkos ihlette, hisz Jason a második részben még egy zsákot hord a fején. A horror, bár szinte végig megfelel a valóságnak, kivéve a neveket, egy lényeges pontban eltér. Betty Jo Booker itt harsonán játszik, hogy még megrázóbb halála lehessen, pedig eredetileg sem lehetett könnyednek nevezni. A jelenet kultikussá vált - a Fantom vadászkést erősít a harsonára, és „zenélés” közben szúrja halálra a lányt - sokan gondolták a film hatására igaznak ezt a jelenetet, elfeledve a valódi eseményt. Így születnek a városi legendák, összemosva a valóságot a fikcióval. 1976 óta minden évben levetítik a város autósmozijában a filmet, a Spring Lake parkban, ahol a gyilkosságok ideje alatt a Szerelmesek sétánya is volt.
Visszatérve a Fantom gyilkosra, sokan tartják azt az elméletet, amiben én is hiszek és felkaptam rá a fejem: lehetséges, hogy a texarkanai gyilkosságok a Zodiákus első szárnypróbálgatásai voltak. Az elmélet alátámasztásaként felsorolnék pár hasonlóságot:
Mindkét gyilkos követte az áldozatát.
Mindkét gyilkos nagyon hasonló öltözetet viselt, hasonló maszkkal, katonai csizmával, majdnem azonos mérettel, a Zodiákus első fantomképén szinte ugyanúgy fest, ahogy a texarkanai Fantom.
Hasonló fegyvereket használtak, pisztolyt és néha kést.
A testeket a helyszínen hagyták.
A gyilkosságok mindig éjszaka, általában hétvégeken történtek, és mindkét esetben összeköthetőek voltak a holdjárással, csak teliholdkor gyilkolt.
A Zodiákus az egyik sajtónak szánt levelében Vörös Fantomnak nevezi magát
Mindkét eset megoldatlan maradt, de akár igaz lehet ez a teória is, hisz akár egy költözés során is abba maradhattak Texarkanában a gyilkosságok, s kezdődhettek máshol.
A Zodiákusról David Fincher forgatott egy eszelős jó thrillert, most nem bonyolódnék bele, nagyon izgalmas, figyelemlekötő, és teljesen megfelel a megtörtént esetnek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése