A boszniai piramisok rejtélye
2005 óta vizsgálják a boszniai Visoko városát körülölelő hegyeket: állítólag piramist rejtenek.
Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól csupán félórás autóútra fekszik Visoko városa, amely mellett 2005 óta rendkívüli régészeti ásatásokat folytatnak. Állítólag itt fekszenek Európa legrégebbi és egyben legnagyobb piramisai: a Nap, a Hold, a Sárkány, a Szeretet piramisa, valamint a Föld temploma.
Akár piramist is rejthetne a zölddel körülölelt terület
Túl szimmetrikus hegyek
Semir Osmanagić amatőr régész 2005 áprilisában fedezte fel, hogy Visoko városa meglepően szimmetrikus hegyekkel van körbevéve. Persze a dolog nem magától jutott eszébe, a helyi múzeum igazgatójától kapta az ötletet, hogy vizsgálja meg a sajátos jelenséget.
Osmanagić, aki egyébként korábban már a maja és az atlantiszi civilizáció között is kapcsolatot fedezett fel, rögtön lecsapott a kínálkozó lehetőségre, és elterjesztette, hogy a hegy nem természetes képződmény, hanem emberek által létrehozott építmény, méghozzá nem is akármilyen: Európa első piramisa.
Bizonyítékképpen egy vitatható hőtérképet mutatott fel, mely alapján kilenc piramist különböztetett meg, melyeket - szerinte - alagútrendszer köt össze.
A Nap piramisa
Az eddig feltárt leletek szerint a Nap piramisa - a Kheopsz-piramishoz hasonlóan - az északi Sarkcsillagra néz, bár ez sokak szerint csupán a véletlen műve. A piramis bejáratánál talált kőtömbök állítólag az építmény burkolására szolgáltak, már az ókori Egyiptomban is használtak hasonlókat. Osmanagić szerint azonban nem ez az egyetlen hasonlóság, a kövek mérete és megmunkálása, sőt, még a mészhabarcs kötőanyag is ugyanolyan, mint az egyiptomi.Ez utóbbi azonban téves feltételezés, az egyiptomi piramisok építésénél egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán használtak kötőanyagot, és az is többnyire agyag- illetve gipszhabarcs volt.
Az alagútrendszer, amit Osmanagić a hőtérkép alapján talált meg, valójában egyetlen, a piramistól több kilométerre húzódó folyosó. Bár a férfi állítja, hogy a székely-magyar rovásírás jeleire bukkantak itt, íráskutatók szerint azt sem tudni egyelőre, hogy a köveken látható jelek szó- vagy szótagjelek-e. Ez újabb kétkedésre ad okot a piramisok hitelességét illetően.
Megjegyzésem: www.orbanjozsef.hu
VálaszTörlésAz előadás keretében beszámolok a helyszíni bejárás során szerzett személyes tapasztalataimról, valamint a "piramisokból" vett „betondarabok” szilikátkémiai vizsgálatainak eredményeiről. Érintem a piramisok környezetében talált kövek magyar-székely rovásírás jeleit, valamint foglalkozom a piramis-, mint energia-gép működési elvével is. Részletesen elemzem, hogy a piramis formájú hegyek mikor és milyen körülmények között keletkeztek és milyen anyagokból épülnek fel.